Először is egy külföldi példa: bírósági ítélet mondta ki, hogy a 9 éves Ella Kissi-Debrah halálát három évnyi súlyos asztmatikus rohamokon keresztül a londoni szmog okozta 2013-ben. Az ítélethez vezető nyomozás során derült ki, hogy mindig akkor voltak rohamai a gyermeknek, amikor a városi légszennyezettség az egészségügyi határérték felett volt. A kislány tehát a légszennyezettség első hivatalos áldozata - közölte a CBSNews.
Az ehhez hasonló esetek is jelzik, milyen fontos kérdés a levegő minősége. A Greenpeace a közelmúltban felmérte, milyen a levegő az iskolák környékén - az eredményekről az InfoRádió Simon Gergelyt, a szervezet regionális vegyianyag-szakértőjét kérdezte.
"Huszonnégy iskolánál mértük a légszennyezettséget, tizenhét esetben kaptunk értékelhető eredményt, a többi helyen vagy eltűnt a mérőeszköz, vagy elmozdult, vagy víz került bele.
A tizenhét mérési pontból nyolc esetében volt a szennyezettség magasabb az egy évre megadott határértéknél".
Ezek az eredmények bár nem számítanak hivatalos határérték-túllépési adatoknak, de szerinte aggodalomra ad okot, hogy a mérőállomások értékeinél magasabb számok voltak leolvashatók az iskolák környékén.
"Feltételezhetjük, hogy a különlegesen
nagy forgalmú utak mentén lévő iskoláknál szintén egészségügyi kockázatot jelent, hogy nitrogén-dioxid-szennyezettség van"
- tette hozzá.
Mint ismert, a nitrogén-dioxid alapvetően a dízeles járművekből kerül a levegőbe, a kipufogócsövek magassága ráadásul sokkal közelebb van a gyermekek fejmagasságához, mint a mérőállomások vizsgálati pontjai, tehát a valós értékek akár még rosszabbak is lehetnek. Ez irányította rá a Greenpeace figyelmét arra, hogy nézzék meg a gyermekek veszélyeztetettségét.
Szerinte rossz a trend Magyarországon; miközben bizonyos nyugat-európai nagyvárosokban Euro-4-es, 5-ös járművekkel sem lehet behajtani a belvárosokba, és még az oroszok is ezen dolgoznak,
Magyarországon megkétszereződött a dízelautók száma, és ezzel párhuzamosan emelkedett az asztmás betegek száma több mint két és félszeresére
- figyelmeztetett Simon Gergely, aki szerint egy céldátum bejelentésére legalább szükség volna már.
A 9 éves kislány esetét kommentálva kitért rá, több vizsgálat, mérés is bemutatta, hogy a gyerekkori, sőt magzatkori asztmaveszély kialakulásának az esélye is nő a rossz levegővel.