A magyar gazdaságnak az elmúlt száz évben nem volt olyan időszaka, amikor ilyen mértékben fejlesztették az infrastruktúrát, mint napjainkban – jelentette ki Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter kiemelte: több mint 1100 kilométerrel több gyorsforgalmi út lesz Magyarországon egy 3200 milliárd forintos programnak köszönhetően, melyet 2016-ban kezdtek.
Ennek eredményeképpen 1300-tól 2400 kilométerre nő a gyorsforgalmiút-hálózat. Minden megyei jogú város összeköttetésbe kerül a szomszéd városokkal gyorsforgalmi úton, és ezek közül az összes el fogja érni a határt – tette hozzá a tárcavezető.
„Lehetőség szerint mindenki, bárhol lakik, 30 percen belül érjen el egy gyorsforgalmi utat”
– fogalmazta meg célként Palkovics László.
Az egyik legfontosabb út, az M1-es autópálya lényegi felújítása most kezdődik – mondta a miniszter, aki szerint nem szükséges a szélesítés, hiszen a most építés alatt álló utak forgalmat vezetnek el, meg kell tartani a két sáv plusz egy leállósáv konstrukciót. Utóbbit – intelligens eszközökkel – lehet használni: 200 méterenként elhelyeznek egy videokamerát, ami azt figyeli, hogy a következő szakasz alkalmas-e rá - fejtette ki, hozzátéve: a leállósáv rossz üzlet, mert üres.
A ferihegyi repülőtér forgalmáról
Változott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megközelítési iránya, a repülők új útvonalon szállnak le, és alacsonyabban repülnek. Ez a miniszter szerint különösen a mélyalvás, éjfél és reggel öt között zavarja a lakókat, ami miatt szeretnék elérni, hogy ebben az időszakban ne legyen légi forgalom.
Palkovics László elmondta: csütörtökön összeült a Légiközlekedési és Repülőgépipari Tanács, amely kiemelten foglalkozott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségének zajterhelésével is. Mint mondta: azt szeretnék, hogy
éjfél után és hajnali öt előtt ne szálljon le gép, ha mégis érkezik jármű - és nem vészleszállásról van szó -, illetéket kell majd fizetnie.
Két hét múlva elkészülnek a javaslataikkal, majd elkezdik ezek bevezetését. Lesznek olyan változások, amelyeket hamar bevezetnek, például a lakók észlelni fogják, hogy nem jönn éjjel annyi gép, és lesznek olyanok is, amelyek néhány hónapot vesznek igénybe.
Kiemelte: a zajterhelés mérésébe a lakosságot is szeretnék jobban bevonni, és "a reptér saját mérőhálózata mellett a Közlekedéstudományi Intézet - ez a minisztérium egyik kutatóintézete - már elkezdte a saját, stabil és mobil eszközeinek telepítését. Ezek eredményeit közzé tesszük megfelelő applikációkon keresztül. És ha például idős mérnökök otthonukban szeretnének ehhez csatlakozni, akkor kapnak egy zajmérőt, és a szerintük zavaró eseményeket rögzíthetik és elküldhetik nekünk". Azzal egyébként a minisztérium is tisztában van, hogy a zajszint-észlelés sok szubjektív elemet tartalmaz.
A miniszter hozzátette: a repülőtér éjszakai bezárása súlyos gazdasági következményekkel járna, légitársaságok elvesztéséhez vezetne, de azt szeretnék megoldani, hogy éjjel érzékelhetően kisebb legyen a légi forgalom.