Az I. világháború idején, 1916-ban vezették be először az óraátállítást. Így akarta a német állam megspórolni a mesterséges világítással járó költségeket és a gázfogyasztást. Még ebben az évben az ellenoldali felek, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is átálltak a nyári időszámításra, a világégés után azonban minden visszaállt a régi kerékvágásba, az államok ismét az eredeti, téli időszámítást alkalmazták. A második világháborúban viszont újra elővették az átállítás a gyakorlatát.
Magyarországon a háborús időszakot követően először 1954 és 1957 között, a munkanap meghosszabbítására, a kapacitásgondok enyhítésére vezette be a Rákosi-rendszer a nyári időszámítást, majd 1980-ban vették elő újra - villamosenergia-megtakarítás céljából.
Fónagy Zoltán történész, az MTA munkatársa felhívta a figyelmet, hogy az órához való igazodás csak a XX-XXI. századi ember számára törvényszerűség.
"Az, hogy az emberek túlnyomó többsége életének ritmusát az óra határozza meg, történelmi léptékben viszonylag új jelenség, ami a XX. század első felére vált általánossá a nyugati társadalmakban.
Ez a városiasodással és az iparosodással van összefüggésben. Az sem magától értetődő, hogy a nap 24 egyenlő órára van felosztva; a középkorban a szerzeteseknek számított az óra járása, a liturgikus kötelességeket igazították hozzá, de a nappal a napfelkeltével kezdődött és a napnyugtával végződött. A két időpont közötti időt 12 egyenlő órára osztották fel. Miután télen ez az időszak sokkal rövidebb, ennek a tizenkettedrésze is sokkal rövidebb volt, mint nyáron.
Közben viszont, mivel mi már az órajárásba születtünk bele, az időmérést valamiféle öröktől való, objektív dolognak gondoljuk, mint például a csillagok járását,
pedig ez történelmi léptékben mérve csak nagyon rövid idő" - fogalmazott a történész.
Oroszországban 2011-ben a nyári időszámításra álltak át, de a hosszú nappalok miatt sokan alvászavarra panaszkodtak. 2014-ben újra váltottak, azóta egész évben a téli időszámítás szerint mérik az időt, ott tehát már nincs óraátállítás. Törökország 2016-ban állt át az egész éves téli időszámításra. Az Egyesült Államokban november elejéig kiterjesztették a nyári időszámítást a Halloweenkor tapasztalható, megnövekedett gyermekbalesetek miatt, de az intézkedés nem lett igazán hatásos, mert sok gyerek így is megvárja a sötétet, és csak akkor indul a szokásos csokigyűjtő körútra.
Az Európai Bizottság korábban konzultációt indított az óraátállításról, amelynek keretében 4,6 millióan fejezték ki véleményüket. A válaszadók 80 százaléka az óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást.
Magyarországon tavaly a Publicus Intézet készített felmérést az ügyben, a magyarok mintegy háromnegyede azt szeretné, ha nem kellene évente kétszer átállítani az órát.
Sajtóhírek szerint Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország, Magyarország és Portugália a nyári, Dánia, Finnország és Hollandia viszont a téli időszámításra való átállást támogatja, így
az eddiginél sokkal több időzónával kell majd számolni az Európai Unión belül.
Az Európai Parlamenti képviselők ezért egymás közötti egyeztetésre kérik a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az óraátállítás megszüntetése. Az Európai Bizottság az irányelv hatályba lépésének legfeljebb egy éves halasztását javasolhatja, ha úgy látja, hogy a tagállami tervek jelentős és folyamatos fennakadást hozhatnának a belső piac működésében. Így elképzelhető, hogy nem 2021-ben, hanem csak 2022-ben törölnék el az óraátállítást. Továbbá a 2021-es céldátumról az Európai Parlamentnek még a tagállami kormányokat tömörítő tanáccsal is meg kell állapodnia.
A fenntarthatóság és a klímaváltozás elleni harc szempontjából a nyári időszámításra való áttérés kifizetődő.
Ugyanis így 30-40 ezer háztartás éves energia fogyasztását lehet így megspórolni. Berczeli Réka, a Mavir szóvivője korábban az InfoRádiónak elmondta: Magyarország évi 4-5 milliárd forintot nyer az óraátállítással.
A magyarok többsége tehát nem az eredeti téli, hanem a nyári időszámításra állna át állandó jelleggel. Ebben az esetben hét hónapon át átlagosan napi egy órán keresztül többet élvezhetjük a napfényt.
Az óraátállítás eltörlése könnyebbséget jelent elsősorban az időseknek, gyermekeknek, depresszióval és más krónikus betegségekkel küzdőknek
– mondta az InfoRádiónak Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense.
Idén most vasárnap hajnalban térünk át a nyári időszámításra. Ekkor hajnali 2-ről 3-ra kell átállítani az órákat. Az átállás néhány belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét befolyásolja, ezért akik vasárnap hajnalban úton lesznek, tájékozódjanak a www.mavcsoport.hu weboldalon.