Trócsányi László a rendezvény harmadik, utolsó napjának megnyitóján úgy fogalmazott, nem tartaná helyesnek, ha az Európai Unió tagállamai egymást leckéztetnék, ezért bízik abban, hogy a "szellemi totalitarizmus" helyett értelmes vita indul a migrációról, a biztonságról.
A tárcavezető beszélt arról is, talán ma még kisebbségben vannak azok, akik a magyar kormányhoz hasonlóan rosszként tekintenek a tömeges migrációra, de úgy látja, egyre több európai polgár és vezető kezdi osztani azt a nézetet, hogy ez a folyamat veszélyezteti a tagállamok és az egész kontinens identitását.
Az igazságügyi miniszter emlékeztetett, Magyarország korábban sok bírálatot kapott a biztonsági határzár felépítésekor, a déli határon álló kerítést "vasfüggönyhöz", a berlini falhoz hasonlították. Fontos különbségnek nevezte ugyanakkor, hogy míg a "vasfüggönyt" azért hozták létre, hogy ideológiai alapon kettéválassza a világot, addig
a magyar határzárat a rendezett, nemzetközi szabályoknak megfelelő határátlépés és határvédelem biztosítása érdekében állították fel.
Trócsányi László szerint a nemzetközi válságok, a migráció és a terrorizmus új jelentőséget adott a határvédelemnek, amit azonban eltérően ítélnek meg az unió belső, határok nélküli országaiban élők, mint a közösség külső határait védő országok lakosai.
Hangsúlyozta, egyaránt tévednek azok, akik a migrációt hasznosnak, vagy elkerülhetetlennek gondolják. Trócsányi László szerint ezt bizonyítják a "brüsszeli relokációs tervek", az úgynevezett kvótadöntések működésképtelensége is, azok ugyanis kétségbe vonják az országok azon szuverenitását, hogy maguk döntsenek saját lakosságukról.
A miniszter leszögezte, a migrációval kapcsolatban az okok felszámolása, vagyis a különböző helyi konfliktusok felszámolása jelenti a legfontosabb feladatot.
Kiemelte, ebben minden országnak eltérő felelőssége van saját geopolitikai helyzetének megfelelően. Trócsányi László szerint Magyarország felelőssége is elsősorban azokra a területekre terjed ki, amelyekkel történelmi kapcsolata van. Példaként említette a Nyugat-Balkánt és Ukrajnát, majd aláhúzta, Magyarország szolidaritása közismert, amit a délszláv háború idején menekülni kénytelen több tízezer ember befogadásával, illetve a jelenleg is futó Hungary Helps programmal is bizonyított.