A 2015-ös párizsi egyezmény óta érvényes jelenlegi vállalások a mai tudás szerint nem lesznek elegendőek a klímacélok eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy ne melegedjen 2 fokkal a Föld átlaghőmérséklete az évszázad végére - tudta meg az InfoRádió Ürge-Vorsatz Diana éghajlatkutatótól, aki szerint a mostani, katowicei 24. ENSZ-klímacsúcson viszont még azt is nehéz kimondani, amiben már egyszer az érintettek megállapodtak.
A jelentés gyakorlati megvalósítása miatt fontos munkakönyv elfogadásának kerékkötői a szakértő szerint a mindig nagyon nehezen bólintó Szaúd-Arábia, némi meglepetésre Oroszország és "természetesen" az Amerikai Egyesült Államok, valamint az öbölmenti Kuvait.
"Ezek az országok nem örülnek annak, hogy a világ leszokik az olajról és a szénről"
- mutatott rá. A tárgyaló felek kérték fel az Ürge-Vorsatz Diana által is alelnökölt kormányközi klímavédelmi testületet (IPCC), hogy készítsen jelentést, de ennek elfogadásától most valahogy mégis ódzkodnak.
A szabálykönyv kidolgozása, ami aprópénzre váltaná a párizsi egyezményt, most zajlik, Ürge-Vorsatz szerint
a legnehezebb ügy az lesz, hogy ki és hogyan tekinthessen be más országok kibocsátási adataiba, s ezeket az adatokat hogyan kell szolgáltatni. "Egyelőre nagyon kis lépéseket tett a klímacsúcs"
- tette egyértelművé.
Az egyes országok hozzájárulása
Harmat Ádám is úgy gondolja, hogy az idei klímacsúcs legfontosabb eredménye a párizsi egyezmény pontos szabálykönyvének megalkotása lenne. A WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programjának az ENSZ-klímacsúcson tartózkodó munkatársa szerint ez határozná meg, hogy az egyes országok nemzeti hozzájárulása pontosan hogy néz majd ki, és ezt hogy lehet rajtuk számon kérni. Testközelből érzékeli ő is: az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait puhítani próbálják a dokumentumot.
Ismert, Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke korábban bejelentette:
vagy újragondolják a dokumentumot, vagy kilépnek a párizsi klímaegyezményből.
Az USA megteheti ezt, de legkorábban csak négy év múlva.
Az egyeztetés egyébiránt pénteken ér véget, a keddi és szerdai napon az országok megfogalmazzák nemzeti hozzájárulásukat. A párizsi egyezmény 2020 után lépne életbe, így
ha a mostani alkalommal nem járnak sikerrel, akkor a jövő évi ENSZ-klímacsúcson kell megállapodásra jutniuk.
Harmat Ádám elárulta, hogy a WWF igyekszik nyomon követni a megbeszéléseket, és hangot is adnak annak, ha úgy látják, mégsem haladnak megfelelően a tárgyalások. Mint mondta: a klímacsúcs nem csupán a döntésekről szól, hanem szakmai konferencia is a környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteknek.