Kétlépcsős tiltásban gondolkodik az Innovációs és Technológiai Minisztérium: 2019 július elsejétől megnövelnék az eldobható műanyag zacskók és más egyszer használatos műanyagok termékdíját, 2021. január 1-től pedig teljesen betiltanák azokat. (A nagyon könnyű és könnyű műanyag zacskók alatt a klasszikus vásárlótéri letéphető zacskókat, valamint az úgynevezett csíkos szatyrokat kell érteni. Egyszer használatos termékek például az eldobható műanyag edények, evőeszközök, szívószálak, keverőpálcák.)
A nagyobb, műanyag, tartósabb bevásárlótáskák esetében át akar térni a kormányzat egy forintalapú díjtételre, úgy, hogy az ne a vásárlók terheit növelje, hanem ezen termékek 2021-gyel lezáruló kivezetését indítsa meg - mondta az InfoRádióban Makai Martina, a zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár.
A lakosságot és a kereskedelmet is arra akarják ösztönözni, hogy helyettesítő termékeket használjon a lakosság és a kereskedelem ezen zacskók helyett. Ezzel a szabályozással egyébként Magyarország "megelőzné" Európát".
Példaként említette azt a nyugat-európai gyakorlatot, amely szerint a bevásárlókocsikra kosarakat helyeztek, ezekbe lehet válogatni a zöldségeket-gyümölcsöket, majd fizetés után a saját kosarukba, textiltáskájukba helyezhetik azokat a vevők.
Vannak alternatívák az egyszer használatos termékekre is, például a lebomló műanyagból készülő szívószálak vagy a műanyag- helyett papírközepű fültisztító pálcikák.
A túl szűk határidőt tartják az egyik gondnak
Valamennyi gyártó, feldolgozó, kereskedelmi szakmai szervezet tiltakozik a műanyag zacskók termékdíjának emelése és 2021-es kivezetése ellen. Az idő rövidségére, a csomagolásgyártási kapacitás hiányosságaira és higiéniai szempontokra hivatkoznak.
A kormány hulladékgazdálkodási célkitűzéseit helyesnek tartják, de bizonyos részkérdésekben vita alakult ki annak a szakminisztériumi előterjesztésnek a kapcsán, ami megjelent a kormány honlapján - fejtette ki az InfoRádióban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte, ha az intézkedést ebben a formájában vezetnék be, az aránytalanul nagy terhet róna a vállalkozásokra.
"Nemcsak a kereskedőkről van szó, hanem a csomagolóanyag-iparról, a feldolgozókról, gyártókról és beszállítókról, továbbá nemcsak az élelmiszeriparban, hanem más területeken is"
- sorolta az érintettek körét a főtitkár.
Kiemelte azt is, hogy a termékdíjak – egy csoportjának – forintosításával a kisvállalkozások elveszítik a ma még kedvező átalányfizetési lehetőséget. "Jelentős díjelemlés irányzott elő a szakminisztérium,
a termékpálya egyetlen szereplője sem tudja ezt lenyelni, valamilyen módon a fogyasztói árakban meg fog jelenni"
– vélekedett Vámos György.
Különösen a könnyű zacskók kiváltásánál lát nehézségeket a higiéniai előírások miatt. "Ha például a vásárló belepakol egy általa hozott koszos zacskóba, aztán meggondolja magát, visszateszi az árut polcra, az esetleg sérült/szennyeződött áru utána a bolt problémája lesz. Tekintettel kell lenni a fogyasztóvédelmi, élelmiszer-higiéniai és egészségügyi előírásokra, valamint az áruvédelemre is" - hangsúlyozta a főtitkár.
Még egy kellemetlen "mellékhatásról" beszélt: "Lehet, hogy a piaci szereplők arra jutnak, hogy ha a boltban kevesebb csomagolóanyagot lehet majd találni, akkor a gyártók, beszállítók maguk fognak több csomagolóanyagot használni, például az almát nagyobb arányban fogják előre csomagolni".
A szervezet további szakmai egyeztetéseket szeretne és a felkészülési idő meghosszabbítását javasolja.