Az intézmény vezetője hangsúlyozta: a megújult épület átvételekor a képzési struktúra egyes elemeit is újra kellett gondolni. Az eredeti tervek szerint restaurált koncertterem lehetővé teszi, hogy a hallgatók minden este a világ élvonalába tartozó művészek koncertjein lessék el a szakma fortélyait.
Vigh Andrea megjegyezte: egy campus létrehozásán dolgoznak a Kecskeméti Kodály Intézetben, hogy minél több – főként külföldi – hallgatót fogadhassanak ott.
Két iskolában fut a Kodály-módszerre épülő mintaprogram, amelynek kiválóságát számos felmérés igazolja;
a nem zenei profilú osztályokban is számottevően javul a kompetenciamérések eredménye az új típusú zenei oktatás bevezetésével.
A rektor hangsúlyozta: szeretnének létrehozni egy egységes fővárosi campust. Jelenleg a főépületen kívül több fővárosi műemléki épületben folyik az oktatás, ám egyik sem ideális zenei képzés céljára. A terveik közt szerepel, hogy a Liszt Ferenc téri főépülethez elérhető távolságban, egyetlen épületbe szervezve valósítsák meg képzéseiket – ezzel a különböző tanszékek együttműködése is jelentősen javulhatna.
Vigh Andrea megjegyezte: a kollégiumépületük sem felel meg a nemrég hatályba lépett szigorúbb előírásoknak, így ezen a téren is van teendőjük. Hozzátette: a Zeneakadémia büszke arra, hogy személyre szabott, egyéni képzésben részesíti diákjait, ez viszont
a hagyományos egyetemi oktatáshoz képest több tanárt és termet igényel,
ezen kívül a bővítéshez elengedhetetlen lenne további hangszerek beszerzése.
Jelenleg a diákok mintegy 20 százaléka külföldi hallgató, Vigh Andrea hangsúlyozta: ezzel az orvosi egyetem után a második helyen állnak. Ugyanakkor úgy vélte: a jelenlegi finanszírozási forma nem teszi lehetővé, hogy az egyetem megfizesse a magyar és nemzetközi tanárok legkiválóbbjait. Számos elismert művész oktat jelenleg is a Zeneakadémián, ám például Kelemen Barnabás hegedűművésznek Kölnben, Várdai István csellóművésznek pedig Bécsben van főállása. Az ottani fizetésekkel az akadémia nem tud versenyezni – jegyezte meg Vigh Andrea, aki szerint fontos lenne újragondolni az erre vonatkozó szabályozást.
A rektor hangsúlyozta: az egyetemnek rendkívül erős a nemzetközi beágyazottsága, számos intézménnyel dolgoznak vagy gondolkodnak közös képzési programokon.
Régi-új orgona a nagyteremben
Október 22-én adják át a Zeneakadémia nagytermének rekonstruált orgonáját. A hangszer helyreállítása 800 millió forintba került. Az 1907-ben épült Voit orgonát a hatvanas években szétbontották, és a sípjai egy részét más orgonákba építették be – mondta az intézmény rektora. Vigh Andrea szerint az orgona átépítését nagy kutatómunka előzte meg.
„Azért küzdöttünk és harcoltunk és álltunk a szakembereink mellé, mert ezek a sípok olyan ötvözetből készültek, ami ma már nem előállítható”
– emelte ki.
Vigh Andrea hozzátette: bár mérlegelték annak lehetőségét, hogy egy új orgonát vásároljanak, a szakemberek meggyőzték az egyetem döntéshozó testületét, hogy érdemes volna az eredeti, különleges hangzású orgonát visszaépíteni. A szakembereknek a hangszer csaknem 4500 sípjának 90 százalékát sikerült felkutatniuk, s ezek most felújítva eredményezik azt az egyedi hangzást, amely – bár monumentális orgonáról van szó – mégis a Zeneakadémia koncerttermének adottságai mellett is gyönyörűen szól. A rektor szerint a 800 millió forintért átalakított hangszer tovább növeli az orgonaoktatás színvonalát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.