A Föld múltjának nagyobb részét nyugodtan nevezhetnénk globális felmelegedésnek, mert százmillió évek voltak, amikor a jelenleginél több mint tíz fokkal magasabb volt a légkör átlaghőmérséklete és virágzott az élet – mondta Juhász Árpád geológus.
„Ez pont a dinoszauruszok kora, amikor a Földnek egyáltalán nem voltak jégsapkái és rendkívül dús vegetáció volt a mai Északi-sarktól a mai Déli-sarkig. Általában azt lehet mondani, hogy a földtörténetek nagyobb részén sokkal melegebb volt az éghajlat, mint ma. Tulajdonképpen
ma is egy jégkorszakban élünk;
ha a Föld négy és fél milliárd éves múltjához viszonyítjuk a jelenlegit, akkor benne vagyunk még egy viszonylag hideg periódusban, egy jégkornak nevezhető időszakban.”
Ez a korszak hárommillió évvel ezelőtt kezdődött – tette hozzá Juhász Árpád.
„Korábban sokkal, de sokkal melegebb volt, nemcsak Európában, hanem az egész Földön. Azt megelőzően igazán nagy jégkor a földtörténeti ókor végén volt, amikor hatalmas jégsapkák voltak. És volt olyan, egy egymilliárd évnél is idősebb periódus, amikor szinte az egész földgolyó jégpáncélba burkolózott és majdnem az Egyenlítőig jég borította.”
A geológus szerint a legjobban a gleccsereken mérhető le a változás.
„Ijesztő nagy a mértéke a veszteségnek.
Három-négy százalékot is elérhet egy esztendőben. Ha csak arra gondolunk, micsoda ivóvíz-mennyiség elvesztését jelenti. Az unokáinknak tartogatott vízkincs nagy része egyszerűen eltűnik a szemünk elől, végső soron eljut a tengerekbe, beolvad az óceánokba, a sós vízzel keveredve közvetlen felhasználható édesvízként eltűnik.”
Juhász Árpád példaként említette az ausztriai Pasterze gleccsert.
„1963-ban jártam ott először, van egy kis vasút, amivel le lehet menni a jég pereméig. Az ember néhány lépést megtett és utána sétálgathatott a jégen. 2009-ben lemértem, 360 lépést kellett megtenni, hogy a kiszállási ponttól elérjem a jeget.”
A geológus elmondta, az osztrákok kiszámolták, 1851 óta másfél milliárd köbméter jég olvadt el csak ennél a kis gleccsernél.