„A Kárpát-medencében gyakorlatilag mindegy, hogy ki a szén-dioxid vagy más üvegházhatású gázok kibocsátója, csak a globális összes gázkibocsátás számít. Ennek a lokális helyi hatásai például, hogy a hőhullámok száma vagy erőssége hogyan fokozódik az Alföldön” - fogalmazott Bartus Gábor, a tanács titkára.
Kiemelte: ezért nagyon fontos, hogy ne csak arra legyen tervünk, hogyan csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását, hanem arra is, hogy ami éghajlatváltozás viszont bekövetkezik, annak hatásait hogyan tudjuk tompítani, hogyan tudunk erre felkészülni.
Elmondta: örömmel látták, hogy a második Éghajlatváltozási Stratégiában gyakorlatilag a további emissziók csökkentésének terve ugyanolyan súllyal jelenik meg, mint például az alkalmazkodás terve.
„Ez egy olyan pont, ahol azt láttuk, hogy
a stratégia készítői komolyan vették a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiának,
mint egy átfogó horizontális nemzetstratégiának a szempontjait” - tette hozzá.
A stratégia alkalmazkodással foglalkozó szakaszának már van olyan része is, ami közvetlen módon a lakosságot érinti. Ebben az áll, hogy a területhasználatunkat alapvetően át kell gondolnunk a mezőgazdasági termelésben és a városi zöldterületek fenntartásában is.
„Nagy hőhullámok idején például kiemelt jelentősége van annak, hogy mondjuk egy település szerkezetében vannak-e zöld szigetek,
megjelenik-e valamilyen módon a növényzetnek az éghajlati hatásokat csillapító ereje” - fejtette ki Bartus Gábor.
De a mindennapi életvitelünket érintő célok vannak megfogalmazva a stratégia csökkentéssel foglalkozó részében is.
„A közlekedésben például elkerülhetetlen az, hogy jobban meggondoljuk, mennyit, hova, és mivel közlekedünk.
Kérdés, hogy mindenképpen autózni akarunk vagy szívesebben vesszük igénybe a közösségi közlekedés lehetőségeit, vagy éppen a biciklit. Ezek olyan dolgok, amik a mi saját döntéseinken is múlnak” - részletezte a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára.
De ilyen kérdés a háztartási energetika, a lakások szigetelése is – folytatta a felsorolást Bartus Gábor, aki szerint ezen a területen is nagyon fontos, hogy legyenek kormányzati programok, amelyek támogatják a lakásenergetikai felújításokat.
A szakértő szerint ugyanis a klímaváltozás kapcsán a mindennapi életünk megszervezésében – akár az épületek energiafelhasználása kapcsán, akár a közlekedésünk kapcsán – közvetlen kapcsolatban állunk az üvegházhatású gázok kibocsátásával.
„Enyhe kritikával lehet illetni az Éghajlatváltozási Stratégiát amiatt, hogy nagyon sok esetben lehetne élni a gazdasági ösztönzőkkel, például meg lehetne adóztatni azokat a tevékenységeket, amelyek jelentős mértékben növelik az üvegház hatású gázkibocsátást” - véli a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára.
Ilyenfajta speciális adó lehet a szakértő szerint a behajtási díj, más néven dugódíj.
„Ha tudjuk, hogy a közlekedés az a szektor, ahol a legkevesebb lépés történt eddig az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében, akkor rögtön látni fogjuk, hogy nem elegendő például ha a kibocsátást csak úgy akarjuk csökkenteni, hogy támogatjuk az elektromos autózást” - fogalmazott Bartus Gábor.
„Bár maga a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia nem szorgalmaz ilyen lépéseket, de a kormányzatot egyébként maga a stratégia logikája nem is akadályozza meg abban, hogy ilyen jellegű eszközöket a későbbi években bevezessen” - mondta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!