A kezdeményezők elsődleges szándéka a halak további népszerűsítése, mert megítélésük szerint ez az állatcsoport ma sem mindig kapja meg azt a figyelmet, amelyet megérdemelne.
A halak napjáról a Földművelésügyi Minisztérium horgászati és halgazdálkodási főosztálya, a MOHoSZ, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet, valamint az Akvaristák Magyarországi Egyesülete hozott közös döntést.
Választásuk azért esett március 20-ra, mert ez a csillagászati tél utolsó napja. Jelentős halaink közül az elsőként szaporodó csuka ívása ekkor ér a csúcsra, ezt követően pedig hamarosan a többi faj ivadékai is megjelennek. Egy olyan időszak veszi tehát kezdetét, amelynek sikeressége meghatározó vizeink halállománya szempontjából.
A Magyar Haltani Társaság szeretne a halak népszerűsítéséhez minél több partnert találni a magyar halgazdálkodás, a kutatás-fejlesztés, a haltermelés, az akvakultúra, a rekreációs célú halfogás, a horgászsport, a horgászturizmus, az akvarista tevékenység, a vendéglátás, a könyvterjesztés, a halfogyasztást népszerűsítő gasztronómia, vagy éppen a dietetika, illetve a halból származó gyógyhatású készítmények és táplálékkiegészítők gyártása területén.
Az már biztos, hogy a halak napja idei központi eseménye az a konferencia lesz, amelyen a halak jelentőségéről és a népszerűsítésüket célzó akciókról lesz szó. Az alkalomhoz kötődő programok közül példaként említette, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park élőben fogja bemutatni a Börzsöny patakjaiban élő halakat Királyréten, míg a Magyar Haltani Társaság kétnapos tudományos konferenciát szervez Debrecenben.
Idén az év hala egyébként a versenyben beérkezett szavazatok közel felével (48%) a harcsa lett, megelőzve a paducot (37%) és a harmadik helyezett halványfoltú küllőt (16%).