A központi írásbeli vizsgákra januárban került sor az érintett intézményekben. Az eddigi évekhez hasonlóan idén is 50 pontot lehetett szerezni matematikából, illetve ugyancsak 50-et magyarból, tehát 100 pont volt a maximum.
Az Oktatási Hivatal jelentéséből kiderül: a hatosztályos gimnáziumokba jelentkezők eredményei csak magyarból javultak, matematikából romlott a diákok teljesítménye. Utóbbi azt jelenti, hogy a maximálisan megszerezhető 50 pontból idén csak 19,7 volt az átlag a tavalyi 22,3-del szemben.
Ez az elmúlt tíz év leggyengébb matematikaeredménye a hatodikosoknak kiírt vizsgán. Ráadásul úgy tűnik, hogy a pótnapon felvételiző 277 gyermeknek jóval könnyebb dolga lehetett, mint az első alkalommal vizsgázó 7418 diáknak.
Legalábbis nehéz más magyarázatot találni arra, hogy míg az első matematikavizsgát megírók a már említett 19,7 pontot teljesítették átlagosan, a később felvételizők már 31,4-et, tehát közel 12 ponttal szerepeltek jobban. Ekkora különbség pedig nyilvánvalóan jelentősen befolyásolja, hogy mely diákok jutnak be az elitképzőként számon tartott hatosztályos gimnáziumokba.
Az első nap, illetve a pótalkalom közti 12 pontos eltérés főleg annak tükrében megdöbbentően nagy, hogy a többi intézménytípus esetén átlagosan csak kétpontos (egy alkalommal pedig ötpontos) differenciát láthattunk.
A hatosztályos gimnáziumok pótnapi matematikavizsgája egyébként indulatokat váltott ki az internetes szülői fórumokon is, többen igazságtalannak nevezték, hogy ekkora legyen a nehézségbeli különbség a két vizsga között.