A Magyar Ifjúságkutatás 2016 gyorsjelentésének budapesti bemutatásán beszélt az emberi erőforrások minisztere arról, hogy az adatok szerint egyre nagyobb a fiatalok körében az idegen nyelvet beszélők aránya, ugyanakkor a nyelvvizsgával rendelkezők száma a 2012-es adatokhoz képest nem változott.
Balog Zoltán közölte: az új ifjúsági stratégiában javaslatot tesz majd arra, hogy
az első középfokú nyelvvizsga költségét vállalja magára az állam.
Hangsúlyozta: Magyarország a fiatalokkal együtt, a fiatalok által erősödik.
„Ha azt mondjuk, hogy egy derűlátó, optimista, vagány nemzedék válik felnőtté, akkor fontos, hogy úgy támogassuk, hogy ne zavarjuk meg ezt a fejlődést, ugyanakkor mindenütt ott legyünk, ahol szükség van akár kormányzati intézkedésekre, akár a felnőtt társadalomnak bármilyen erősítésére. Összefoglalóan azt mondanám, hogy a mostani eredmények jó lapot biztosítanak Magyarországnak ahhoz, hogy az előttünk álló kihívásokra – legyenek azok európai vagy nemzeti szintűek – a lehető legjobb válaszokat adjuk. Mert Magyarország a fiatalokkal együtt és a fiatalok által erősödik, csak velük együtt lehetünk sikeresek” - fogalmazott a miniszter.
Balog Zoltán reménytkeltőnek nevezte azt, hogy a kutatás szerint ugyanis a mai fiatalok tehetségesek, és fontos nekik a nemzethez tartozás.
Egyre több fiatal tartja Magyarországot a legjobb helynek, ahol élni szeretne.
A válaszok szerint a fiatalok hisznek abban, hogy a gyermek születése boldogságot hoz az életükbe, kevésbé jelent nekik gondot a munkavállalás.
A tárcavezető elmondta még, hogy húsz éve nem volt ilyen magas a gyermekvállalási kedv, pedig a szülőképes korban lévő nők száma folyamatosan csökken.
Novák Katalin, család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a mai fiatalokat ugyanazok a problémák és kérdések foglalkoztatják, mint a 20-30 évvel ezelőttieket. Szerint a magas házasodási és családalapítási kedv pedig azt bizonyítja, hogy a fiatalok jövőbe vetett bizalma növekedett.
„Amikor egy gyermek születésére mondunk igent, amikor a családalapításról döntünk, tulajdonképpen azt jelenti, hogy
merünk bízni a jövőben, ezért merünk a gyermekvállalás mellett dönteni.
Ezt is megmutatja számunkra a kutatás. És persze fontosak azok az információk, azok az adatok is, hogy miért nem vállalnak a fiatalok annyi gyermeket, mint amennyit terveznének, melyek a gyermekvállalás akadályai. Ezek is meghatározzák a jövőbeli döntéseiket is” - mondta az államtitkár.
A Magyar Ifjúságkutatást 2000 óta négyévente készítik el a szakemberek, mindig azonos módszertannal, tavaly nyolcezer magyarországi és - első alkalommal - négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.