A mostani követelményeket sem tudják teljesíteni
Láposi Attila, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala gyermekjogi osztályvezetője az InfoRádiónak azt mondta, a jelentés alapvető kiinduló pontja az, hogy az iskolarendszernek kell felkészítenie a gyermeket ahhoz, hogy bejusson a felsőoktatásba, vagyis az oktatási rendszereknek kell egymásra épülnie, hogy teljesüljön ez a cél.
A jelentés azt tárta fel, hogy itt komoly aggályok vannak. Az ombudsman azt kifogásolta, hogy például a felsőoktatásba való bekerüléshez szükséges magas szintű nyelvtudást nem biztosítják a középiskolák. Óraszámok, a nyelvtanárok felkészültsége, a tárgyi feltételek (pl. tankönyvek) alapján előírható-e ilyen extra követelmény? A vizsgálat arra jutott, hogy
még a mostani rendszerben előírt követelményeket sem tudja teljesíteni a diákok többsége.
Ennek fényében olyan követelményt előírni, amely többletkötelezettséget ró rájuk, az alapjogi szempontból aggályos. A nyelvvizsga megkövetelése sérti az oktatáshoz való jogot is.
Az ombudsman szerint rendszerszintű problémák vannak. Fel kellene mérni, hogyan lehet az, hogy a viszonylag magas óraszámok mellett hogyan lehetséges az, hogy ennyire nem hatékony az idegen nyelv oktatása Magyarországon.
Nem pontosan tudják, miért
A Nyelvtudásért Egyesület elnöke még korábban azt mondta, itthon eddig nem készült átfogó elemzés az idegennyelv oktatásának eredményességéről. Rozgonyi Zoltán hangsúlyozta: hiába a magas óraszám, nem jól hasznosul jól az intézményekben az idegennyelv-oktatás.
A megszerzett nyelvi készségek szintje messze elmarad a reálisan elvárhatótól. Látni bőven szép példákat, de a becslések szerint a középiskolák 15-20 százaléka végez olyan értelemben eredményes nyelvoktatást, hogy a befektetett idő és energia jól hasznosul. Ez idő alatt ugyanis el kellene jutni egy erős B2-es középfokú tudás szintjére az első idegen nyelvből, és valahova az alapszintre a második nyelvből.
Ez viszont a tanulók kétharmada számára nem teljesül ma Magyarországon.
Szakmailag megalapozottan nem lehet megválaszolni, hogy ez miért van így. Látható némi szabályosság: a kisebb településeken működő oktatási intézményekben az átlagos teljesítmény jóval alacsonyabb, míg Budapesten és megyeszékhelyeken a 6-8. osztályos diákok tudásszintje jóval magasabb.
Azt viszont nem tudjuk, hogy például egy nagyvárosban, egymástól néhány sarokra működő oktatási intézmények miért produkálnak teljesen eltérő eredményeket. Reméljük, hogy 2020-hoz képest időben történik érdemi lépés, Rozgonyi Zoltán aggodalommal figyeli az időszűkét.
"A gyerekek is tegyenek ezért!"
Az oktatási államtitkárt meglepte az ombudsmani jelentés tartalma és időzítése is. Palkovics László közölte: 2014-ben határozták el a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén azt, hogy értékelhető nyelvtudással rendelkező diákokra van szükség a felsőoktatásban, mert ott már célszerű lenne idegen nyelven hallgatni bizonyos tárgyakat. Ehhez van szükség a középfokú nyelvvizsgára. A követelmény teljesítésére való felkészüléshez hat év áll rendelkezésre, szerinte a diákok számára elég idő kell hogy legyen.
Emellett megnézték, hogy a magyar köznevelési rendszerben az 1. osztálytól a 12. osztályig több mint 900 nyelvóra van. Ez jóval több, mint például Finnországban. A szakmai vélemények szerint ez elég ahhoz, hogy a gyerekek középfokú nyelvvizsgát tegyenek.
Az államtitkár azt mondta, megvizsgálják az ombudsmani jelentésben szereplő dolgokat, de meglepte őt az, hogy a 2014-es döntés után három évvel így foglaljon állást az ombudsman.
Az Oktatási Hivatal és a minisztérium is tavaly év elején végzett ebben a témában kutatásokat, és azt tapasztalta, hogy az egyetemre nyelvvizsgával jelentkezők száma nőtt. Ezért Palkovics László szerint nem kell alulbecsülni a tanárokat és a diákokat, 2020-ig képesek lesznek teljesíteni ezt a követelményt.
Arra a felvetésre, hogy a középiskolák viszont jelenleg nem feltétlenül tudják a gyerekeket felkészíteni a középfokú nyelvvizsgára, azt mondta, hogy ez szerinte akkor nem számít túl nagy követelménynek a felsőoktatásba kerüléshez. Szerinte mindenkinek,
a gyerekeknek is kell tenniük azért, hogy teljesíteni tudják ezt a követelményt és felsőoktatási intézménybe kerülhessenek.