A szakértő szerint gyerekjogi szempontból a középiskolai felvételinek két olyan tényezője van, ami nagyon komolyan megkérdőjelezi a jelenlegi rendszer indokoltságát és fenntarthatóságát.
„Az egyik az, hogy valójában
az oktatási rendszerünk nem készíti fel a gyerekeket arra, ami a vizsgahelyzetben vár rájuk.
Ez nemcsak a kognitív tárgyi tudást érinti, hanem annak a stresszhelyzetnek a kezelését is, amit önmagában a vizsga jelent” - vázolta Gyurkó Szilvia.
Kiemelte: az nem elhanyagolható faktor, hogy ebben a helyzetben
a gyerekek nagyon sokszor azért nem a valódi tudásuknak megfelelően teljesítenek, mert a szorongás, a frusztráció megakadályozza őket ebben.
„Ezért aztán a végén számszerű tudást számon kérni rajtuk nagyon nehéz” - céli a gyerekjogi szakértő.
„Tehát az iskola az érzelmi felkészítésben, a menedzselésében egyáltalán nem nyújt segítséget a gyerekeknek” - hangsúlyozta a szakember.
„A másik komolyan megkérdőjelezhető dolog az, hogy ezekben a helyzetekben a gyerekeknek úgy kell számot adniuk a tudásukról, hogy egyetlen alkalomra van felfűzve minden. Nagyon sok esetben pedig a szülők is azt hangsúlyozzák nekik, hogy ezen múlik a jövőjük, ha nem sikerül jól megírni, akkor annak a következményei az egész életükre kihatnak” - folytatta a problémák vázolását Gyurkó Szilvia.
„Ezért komolyan felmerül az ENSZ gyermekjogi egyezményének harmadik cikkelye és annak alkalmazhatósága, tehát az, hogy ez az egész rendszer valójában a gyerek legfőbb érdekét szolgálja-e, vagy pedig az intézményeknek azt az érdekét, hogy ne azt mérjék, amit tudnak, hanem azt, amit nem tudnak. Így ugyanis könnyebb a gyerekek között válogatni” - mondta a gyerekjogi szakértő.
Gyurkó Szilvia szerint ha a gyerekek nincsenek felkészítve az ilyen helyzetekre, akkor a saját ösztöneik, a saját képességeik mentén tudják megoldani a helyzetet. Ez azonban tanulható. Tanulható az is, hogy vizsgahelyzetben hogyan lehet a légzést normalizálni, hogyan lehet az izgulást egy kicsit mérsékelni.
A szakember emlékeztetett rá, hogy gyerekjogi szempontból az egész oktatási rendszer és az oktatás nem más, mint a gyerekek felkészítése a valódi életre.
„Az iskola nem akkor látja el jól ezt a funkcióját, ha az ozmózis legmélyebb rejtelmeibe vezeti be őket, ám cserébe nem tanítja meg, hogy hogyan tudják a tudásukat a gyakorlatban hasznosítani,
vagy akkor, ha úgy teszünk, mintha az érzelmi intelligencia, a társas kapcsolatok menedzselése nem lenne legalább olyan fontos része a felnőtt életnek, mint az, hogy egyébként milyen tárgyi tudással rendelkezünk” - véli a gyerekjogi szakértő.
A szakértő szerint nagyon fontos, hogy a gyerek tudjon és képes legyen felelősséget vállalni azért a munkáért, amit elvégez a felkészülés során, de tudnia és értenie kell azt is, hogy ez egy olyan helyzet, ahol nemcsak rajta múlik a végeredmény.
„Nem arra van szükség, hogy még a szülő is azt hangsúlyozza, hogy ezen múlik minden, hanem sokkal inkább arra van szükség, hogy valamifajta cinkos egyezség legyen a szülő és a gyerek között. Tehát miközben mindent megteszünk a legjobb eredmény érdekében, ha mégsem úgy alakul, akkor sincs vége a világnak” - mondta Gyurkó Szilvia.