A Szent Lőrinc szőlőfajta igen elterjedt a Felvidéken, a kékfrankos mellett ebből a szőlőből készül a legtöbb vörösbor. A Keleti Károly-féle, a 19. század utolsó harmadában készült statisztikák alapján tudni lehet, hogy akkoriban a Kárpát-medence szinte teljes egészén meghatározó szőlő volt a Szent Lőrinc.
Ahol a mai Magyarország területén kékszőlőt termesztettek, ott a Szent Lőrinc benne volt az első háromban - mondta az InfoRádió bormagazinjában Geönczeöl Attila.
A borász arról is beszélt, hogy a filoxéravész és trianoni békeszerződés után a mai Magyarországon valamiért nem telepítették újra ezt a szőlőfajtát, amely ugyanakkor jelenleg is fontos szerepet kap a szomszédos országok borászatában, Szlovákia mellett Ausztriában és Szlovéniában is.
Ausztriában St. Laurent (Sankt Laurent) néven ismert. Számos osztrák borászat kínálatában megtalálható, a minőségi termékeket kínáló pincészetek által palackozott St. Laurent borok átlagos ára 10 euró, de nem ritkák a 15-20 euróért forgalmazott tételek sem.
Geönczeöl Attila szerint a Szent Lőrinc egy érdekes fajta, kissé talán szokatlan az ízvilága, de a különleges helyi szőlőfajtákból szűrt borok kedvelői szeretik az ilyen tételeket. A mélyebb, finomabb ízvilágú zweigeltekhez lehet hasonlítani, ami nem véletlen, hiszen a zweigelt a Szent Lőrinc és a kékfrankos keresztezéséből létrejött szőlőfajta - hívja fel a figyelmet a szlovákiai Garamkövesden termelő borász.
Megkóstoltuk Geönczeöl Attila Laurentum elnevezésű borát, amely Szent Lőrincből készült. A fűszeres zamatú száraz bor Csiki Sándor gasztronómiai szakíró szerint jól illeszthető a hangsúlyosan fűszeres, akár ázsiai ételekhez is, és érdemes kipróbálni egyes hagyományos magyar ételek, például pörköltek mellé is.
A műsorban a Szent Lőrinc mellett szó volt egy felvidéki olaszrizlingről és egy erdélyi, ménesi kadarkáról is.