A magyar tanulók a természettudomány, a matematika és a szövegértési területén is az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek. A természettudományos területen 477 ponttal az utolsó negyedben végeztek.
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár az InfoRádióban azt mondta: a PISA-mérés egy generális, az adott tantervhez nem kapcsolódó feladatmegoldási forma.
„Abban az esetben, ha az adott oktatási rendszer például az adott módszertant nem úgy tanítja, akkor a PISA-mérésen rosszabbul szereplünk. A természettudományos kérdéscsoportban azért romlott az eredmény, mert az a fajta kérdéscsoport – természettudományos feladatot kellett modellel megoldani és szimulálni - nincs benne a tizenöt éves gyerekek tudásportfóliójában.”
A PISA-teszt rossz eredménye miatt sürgős és alapvető változásokra van szükség a közoktatásban: csökkenteni kell a tanulói terheket és növelni kell a tanárok önállóságát - mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Mendrey László oktatásirányítás távozását is sürgette.
„Az lenne a helyes, ha ezek az urak, hölgyek maguktól állnának föl és távoznának az oktatásirányítás közeléből. Át kell gondolni az oktatás szerkezetének „eszement” centralizálását, valamint a pedagógusok és a diákok munkaterhelésének szintén értelmetlen növelését.”
Soha nem volt konszenzus a magyar oktatáspolitikában a Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője szerint. Szüdi János:
„Kell egy kötelező nemzeti alaptanterv – idáig jutottak el a pártok. Hogy mennyire nem volt ebben egység, jelzi, hogy eddig öt nemzeti alaptantervet adtak ki, soha egyet nem vittek végig az iskolák.”
Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a PISA-program volt alelnöke az InfoRádiónak azt mondta, hogy sokrétű és nem most, hanem több évtizede keletkezett probléma áll a gyenge PISA-teszt hátterében.
„Azt a negatív tendenciát egy húsz-huszonöt éves perspektívába helyezhetjük, amit az utóbbi néhány PISA-ciklusban látunk. Jó régóta beszélünk a problémamegoldó gondolkodásról, ezzel a magyar iskola hagyományos módszerei nem tud mit kezdeni.”
A neveléstudományi kutató azt is kiemelte, hogy a magyar iskola a diákok eltérő tudásszintjéhez sem tud alkalmazkodni.
„Haladunk, azonos ütemben mindenkivel, leadjuk a tananyagot, közvetítjük az ismereteket, visszakérdezzük. Vannak további gondok, ilyen például a pedagógusok képzése. Vannak olyan új fejlemények, amelyek kifejezetten magyarspecifikusak, ilyenek a nagy átszervezések és az az általános bizonytalanság, amiről a pedagógusok folyamatosan panaszkodnak.”
A magyar 15 évesek eredményei a PISA-teszten 2000 és 2015 között is legnagyobb részt átlag alattiak voltak: a szövegértés pontszám 2009-ben, a természettudomány eredmény 2006 és 2009 között, a matematikaátlag pedig 2009-ben érte el az OECD országok átlagát.