Nem csupán cél, hanem 2020. január 1-én hatályba lépő jogszabályba foglalt változás, hogy egyetemi továbbtanuláshoz vagy felvételihez kötelező legalább egy középfokú nyelvvizsga – mondta a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
„A probléma ott van, hogy az európai, nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas óraszám ellenére a tudás mennyisége, a megszerzett nyelvi készségek szintje messze elmarad a reálisan elvárhatótól.”
Rozgonyi Zoltán hozzátette, vannak pozitív példák is. Becslések vannak csak, a közoktatási intézmények nagyjából csak 15-20 százaléka végez olyan értelemben eredményes nyelvoktatást, hogy a befektetett idő, energia a diák, a tanár, az iskola részéről jól hasznosul.
„Ennyi óraszám alatt el kellene jutni egy erős B2 középfokú nyelvtudási szintre az első idegennyelvből és az alapfok környékére a másodikból. Ez az oktatási intézmények kétharmadában tanulók számára nem teljesül ma Magyarországon.”
A különbséget a Nyelvtudásért Egyesület elnöke nem tudta indokolni, mint mondta a jelenséget észlelik.
„Látható ebben némi szabályosság. Az biztos, hogy a kisebb településeken lévő oktatási intézményekben az átlagos teljesítmény jóval alacsonyabb, a megyeszékhelyeken és Budapesten jóval magasabb nyelvtudással rendelkeznek a hatodikos-nyolcadikos diákok. De az, hogy egy nagyvárosban, akár egymástól néhány sarokra lévő oktatási intézmények miért produkálnak egész más eredményt, nehezebb kérdés.”
Rozgonyi Zoltán üdvözölte az EMMI-n belüli nyelvoktatási stratégiát kidolgozó munkacsoport megalakulását és azt, hogy ennek feladata egy problématérkép felrajzolása.
„Komoly, de tudományosan, szakmailag, igényesen föl nem dolgozott problémákkal állunk szemben. Olyan, néhány hónap alatt elvégezhető, országos, reprezentatív felmérést kell végezni, ami világos adatokat ad arról, hogy mi zajlik a tanteremben intézményenként, településtípusonként. Ehhez 70-80 iskolában kellene interjúkkal, óramegfigyelésekkel és diákszintfelméréssel egy alapos kutatást csinálni.”
Ebbe a munkacsoportba meghívták a Nyelvtudásért Egyesület képviselőjét is meghívták.
„Reméljük, hogy a 2020-as hatálybalépéshez képest időben történik érdemi lépés, aggodalommal figyelem az időszűkét” - fogalmazott Rozgonyi Zoltán.