Jó dolognak nevezte a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, hogy a múlt tanévi tüntetések és demonstrációk hatására a figyelem középpontjába került a közoktatás. Horváth Péter az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a demonstrációk és a kerekasztal megbeszélések hatására több területen is pozitív változás történt.
„Igazából egy KLIK helyett 57 plusz egy lett, ami szerintem mindenféleképpen jobb. Nyilván az, hogy jobb lesz-e, hatékonyabb lesz-e, jobban el tudja-e látni azt a feladatát, ami az iskolák segítésére vonatkozik, az majd ki fog derülni” - fogalmazott az elnök.
Azzal, hogy az iskolák tervezhetnek költségvetést, könnyebbé tehető a finanszírozás – véli Horváth Péter. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke pozitív változásnak nevezte, hogy a munkáltatói jogok részben visszakerülnek az intézményvezetőkhöz.
„A pedagógusok kinevezésénél az intézményvezető tesz javaslatot, és erre bólint rá a KLIK – ez mondjuk egy jó lépés, ha valóban úgy történik, mint ahogy azt az elnök asszony is mondja. A a javaslatot csak akkor utasíthatja el az intézményfenntartó, ha jogi akadálya van a javaslattételnek. Jobb lett volna, ha a törvénybe így is kerül be. Nem így került be. Az intézményvezető tesz javaslatot, és ha a javaslatot nem fogadja el az intézményfenntartó háromszor, akkor a KLIK elnöke zárja le a problémát. Lehetnek ebben furcsa történetek még ettől függetlenül is, de remélem, hogy nem így lesz” - mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Az intézményvezetőknek azonban a bérekre továbbra sem lesz hatásuk – tette hozzá Horváth Péter, aki jelezte, azt szeretnék, hogy az iskolák a jogszabályok szerinti státuszszámra kapják meg a finanszírozást, és ha kevesebb tanárral el tudják látni ugyanazt a feladatot – mondjuk túlórákkal –, akkor a mennyiségi munkát is el tudják ismerni, ki tudják fizetni.
„Jelen pillanatban ha csak ezt a 22-26 órát nézzük, akkor lehetséges, hogy egy adott kolléga – ha 36 tanítási héttel számolunk – akár majdnem 150 órával több tanítási órát tart meg. Azt gondolom, hogy ez jelentős különbségeket okoz” - közölte az elnök.
Horváth Péter szerint fennáll a veszélye, hogy pár éven belül tovább nőnek a tanárok terhei és emellett elöregszik a pedagógus kar.
„Előbb-utóbb, ha nem tudunk felvenni embereket – márpedig akár a nyugdíjazás miatti kormányhatározat is sajnos nem teszi egyébként jogilag lehetővé, hogy felvegyenek nyugdíjba vonuló kollégák helyett új munkavállalókat –, akkor ez azt jelenti, hogy előbb-utóbb minden iskolában el fog tolódni az arány egyrészt a 26 óra felé – vagy akár ennél több óra felé is – másrészt pedig az a korfa, ami már így sem igazából jó az intézményekben, még tovább növekszik, a pedagógusok átlagéletkora még magasabb lesz, és ez előbb-utóbb óriási problémákhoz vezethet” - véli a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Csak a pótlékok kifizetésére évente 5 milliárd forint többletforrásra lenne szükség – mondta Horváth Péter.
A pedagógusi pálya presztízsének növeléséhez nagyobb döntési szabadságot kellene adni a tanároknak - mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Horváth Péter szerint ezzel is vonzóbbá lehetne tenni a pályát, amire nagy szükség lenne: jelenleg évi átlagosan négyezer pedagógus megy nyugdíjba, miközben nagyjából ennyien tanulnak tanárnak az egyetemeken, de a hallgatók több mint fele később más területen helyezkedik el.
A hírek szerint az új Nemzeti Alaptanterv november végére elkészülő koncepcióját a Nemzeti Pedagógus Kar még nem ismeri, a jelenlegi helyzet megoldásáról azonban Horváth Péter azt mondta, semmiképpen sem a tananyagot kell megnyirbálni, miközben a tantárgyi struktúra, és a módszerek változatlanok maradnak.
Ha a szakma nem tud azonosulni az elképzelésekkel, nem tekinti magáénak azokat, akkor abból valószínűleg problémák lesznek belőle – mondta Horváth Péter. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint át kellene gondolni, hogy a diákoknak mennyi és milyen ismeretre, milyen kompetenciákra van szükségük, kell-e foglalkozni például a csoportban dolgozással, a kreativitás és a kommunikáció fejlesztésével.