A Nemzeti Alaptanterv már 2003 óta rögzíti, hogy a fogyasztóvédelmet is oktatni kell az iskolákban, ennek ellenére nagyon sok helyen ez egyáltalán nem történik meg – közölte a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének főtitkára.
„Azt tapasztaljuk, nincs meg a felelőse az iskolákban, nem tudják, melyik tantárgy keretében kellene oktatniuk és nem kapnak segítséget ahhoz sem, pontosan mit kellene tanítaniuk a pedagógusoknak, hiszen nekik sem tanították meg. Sok jogszabály nemrégen lépett hatályba, azokat végképp nem ismerik. Nincs tankönyv, segédlet sem” - mondta Kispál Edit.
A főtitkár elmondta, több felelőse is lehet a területnek, egyrészt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik a fogyasztóvédelem, az oktatás pedig másik minisztériumhoz. Mint Kispál Edit kiemelte, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége többször felajánlotta a segítségét. Már több anyagot is készítettek. Ezeket akár elektronikus formában el tudnák juttatni az iskolákba. Azonban mindez egyelőre süket fülekre talált.
„Ráadásul már nem is nagyon lehet pályázni, a fogyasztóvédelmi civil szervezetek nem tudnak pénzt szerezni, hogy ilyen kiadványokat megjelentessenek” - tette hozzá a szövetség főtitkára.
„A tapasztalat szerint a fiatalok leginkább internetes vásárlásokkal intézik a dolgaikat, ehhez viszont fontos, hogy tudják, milyen jogaik, kötelességeik vannak: visszaküldhetik, ha meghibásodik, mi a teendő, kihez fordulhatnak, ki tud segíteni” - mondta Kispál Edit
Ha erről semmilyen információt nem kapnak meg az iskolában, akkor felnőttként sem fogják tudni, hogy hova fordulhatnak, mit tehetnek – mondta a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének főtitkára.
„Az alapvető fogyasztóvédelmi ismereteket mindenkivel meg kellene ismertetni. A jótállás-szavatosság-garancia kérdéskörét, hogy jegyzőkönyvet kell felvenni egy panaszról, hogy létezik a Vásárlók könyve és vannak békéltető testületetek, valamint, hogy az e-kereskedelemben milyen jogaink vannak. Fontos, hogy a diákok legalább az alapfogalmakkal tisztában legyenek: mik a hírközlési, közüzemi és pénzügyi szolgáltatások, mert akkor sokkal jobban tudják érvényesíteni a jogaikat felnőttként is” - hangsúlyozta Kispál Edit.