A szakközépiskolákban és a szakgimnáziumokban idegen nyelvet tanulhatnak a jelentkezők. Hogy melyik iskolatípusba kerülnek, az attól függő, hogy milyen nyelvi szinten vannak. Ha nulla nyelvtudással jelentkezik valaki, akkor szakközépiskolában, ha pedig alapfokú szint környékén van a nyelvtudása, akkor szakgimnáziumban tanulhat – közölte a helyettes államtitkár.
„A teljes szakképzési centrum rendszerét bevetjük erre a feladatra. Ez azt jelenti, hogy mind a 700 telephelyen, ha indokolt, megszervezzük a képzést azért, hogy a kisebb városokban is – ahol van telephelyünk – elindulhasson a képzés” - fogalmazott Odrobina László.
Elmondta, hogy a képzésre bárki jelentkezhet, lehet bármilyen életkorú, vagy bármilyen végzettségű, jogosult a képzésre.
Hozzátette: nyilvánvalóan kell egy minimum létszám a képzés elindításához: csoportonként 12 főnek össze kell gyűlnie ahhoz, hogy indulhasson. A szervezésre az iskolarendszerű képzés szabályai vonatkoznak.
Elmondta, hogy a képzést esti tagozaton szervezik, ami azt jelenti, hogy egy héten 18 óra lesz, aminek nagy része – 10-11 óra – nyelvi képzés. Ez egészül ki egy informatikai modullal és a kis- és középvállalkozásokhoz szükséges ügyvezetési ismeretek oktatásával.
A cél az volt, hogy a gazdaságban dolgozók alkalmasak legyenek színvonalasabb nyelvi és informatikai kompetenciákkal megtámogatott munkavégzésre – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.
Elmondta, hogy idén szeptembertől tízezer ember képzését kezdhetik meg, ötezren az egyik, az alsó szintű képzésre, és ötezren a másik, magasabb szintű képzésen. Magyarázatként hozzátette: mivel iskolai rendszerű képzésről van szó, ezért a kormányrendelet szabályozza azt, hogy hányan végezhetik el azt.
„Ez egy egyéves OKJ-s képzés, de nincs semmilyen szankció, ha valaki bármikor félbehagyja a képzést, és akkor sem, ha az OKJ-s vizsgát valaki nem teszi le, vagy az nem sikerül neki”
- mondta Odrobina László.
„Úgy gondoljuk, hogy az ismeretek, amiket itt tanulnak, nem az OKJ-s vizsgától lesznek jók. Önmagában a nyelvi, informatikai és egyéb kompetenciák is hasznosak a magyar gazdaság számára” - indokolta a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.