A beruházás elindítását több zöld szervezet ellenzi, mert a 2000-es nagybányai ciánszennyezéshez hasonló természeti katasztrófától tartanak.
A beruházó kanadai-román cég ezzel szemben azzal érvel, hogy a kitermelés biztonságos technológiával történik, a bánya munkahelyeket teremt és megfelelő összeget fordítanak a természet rehabilitációjára is.
Katasztrófa esetén a szennyezés román területen mintegy 400 kilométert haladva a Maros folyón érné el a magyar határt, és összesen csaknem 70 kilométeren okozhatha természeti katasztrófát a Maroson és a Tiszán.
A Rosia Montana Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatak mellett.
A helyszínen a szakemberek szerint legalább 330 tonna aranyat és 1.600 tonna ezüstöt rejt a föld.