Két országos pártlistát, a Megoldás Mozgalomét és a Normális Élet Pártjáét vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így várhatóan összesen hat pártlista lesz az országos listás szavazólapon április 3-án.
Az országgyűlési képviselők választásán az a párt állíthatott országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott.
Az országos lista bejelentésének határideje szombat 16 óra volt. A határidőig hét pártlistát jelentettek be.
Az NVB – mivel megfeleltek a listaállítás feltételeinek – már nyilvántartásba vette
- a Mi Hazánk Mozgalom listáját,
- a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd közös pártlistáját,
- a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listáját, valamint
- a Fidesz-Kereszténydemokrata Néppárt
közös pártlistáját.
Az NVB vasárnap döntött a további három bejelentett pártlistáról.
Az NVB nyilvántartásba vette
- a Megoldás Mozgalom és
- a Normális Élet Pártja listáját,
mert megfeleltek a törvényi feltételeknek.
A bizottság ugyanakkor
visszautasította A Mi Pártunk – IMA listájának nyilvántartásba vételét, mert a párt nem felelt meg a listaállítás feltételeinek: 7 megyében és a fővárosban összesen 10 egyéni választókerületi jelöltet állított.
Az országos pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, azaz maximálisan 279. A Megoldás Mozgalom listáját az NVB 103 jelölttel vette nyilvántartásba, a Normális Élet Pártja listáját pedig 109 jelölttel, több bejelentett jelöltnek ugyanis nem egyeztek az adatai a névjegyzékben szereplőkkel.
Az országos listáról a 93 kiadható mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok alapján osztják ki.
Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
Az NVB határozatai nem jogerősek, három napon belül lehet jogorvoslattal élni ellenük a Kúriánál.