A közelmúltban Márki-Zay Péter részéről több olyan állítás is napvilágra került, amelyek keretében a hódmezővásárhelyi városvezető a magyar politikai kultúra általánosan elfogadott szabályait zárójelbe téve nyilvánult meg közéleti kérdésekben, bizonyos választói csoportokra nézve sértő megjegyzéseket tett, illetve olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyeket jelentős társadalmi elutasítottság övez – fogalmaz a Századvég elemzése
Felidézik, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt egyebek mellett: „részeg” és „agymosott”, valamint „falusi, egyszerű, tudatlan” választókról értekezett, egy kampányrendezvényen pedig – többek között – a „kommunisták” és „fasiszták” képviseletéről beszélt. Azt sem szabad elfelejteni, – teszik hozzá – hogy a balliberális kormányfőaspiráns nézete szerint „a szüléshez orvos sem kell”, mivel „az nem betegség”, továbbá 2021 őszén kifejtette, hogy „igenis, el kell fogadni, hogy sürgősségi, vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban, vagy akár falvakban élők közelében”.
Az említett kijelentések fényében kevésbé meglepő, hogy folyamatosan nő a baloldali kormányfőjelöltet elutasítók tábora – olvasható. A Századvég legfrissebb kutatási adatai rámutatnak arra, hogy 2022 februárjában a válaszadók 62 százaléka kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg Márki-Zay Péterről, így a januári adatokhoz képest 3 százalékponttal, 2021 októberéhez viszonyítva pedig összesen 15 százalékponttal nőtt a politikusról negatívan vélekedők aránya.
Ezzel párhuzamosan kijelenthető, hogy Márki-Zay Péter nem tudott újabb választókat maga mellé állítani: a felmérés alapján elmondható ugyanis, hogy februárban – a 2022 januárjában mért adatokkal megegyezően – a megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott pozitívan a baloldali pártok miniszterelnök-jelöltjéről, holott 2021 októberében még a magyarok 42 százaléka szimpatizált vele.