A Fidesz támogatottsága másfél hónap alatt a teljes népesség körében 37-ről 39 százalékra, a választani tudó „biztos” szavazók körében 53-ról 54 százalékra mozdult. Más pártok esetében jellemzően csak hibahatáron belüli változások láthatók, bár a Párbeszéddel szövetségre lépett MSZP támogatottsága ősz óta javuló tendenciát követ– derül ki a Medián március 2. és 7. között, vagyis a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választást követően a HVG számára végzett közvélemény-kutatásából.
A válaszadók 27 százaléka, ezen belül a magukat „biztos” szavazónak gondolók 12 százaléka nem tudja vagy nem árulja el, kire szavazna. Az utóbbi arány csaknem hatszázezer „aktív bizonytalan” szavazót jelent. A „bizonytalanok” amúgy sem tekinthetőek egyszerűen pártpreferencia nélkülinek: egyötödüknél (és az aktív bizonytalanok egynegyedénél) található legalább egy olyan párt, amelyre „közepesnél nagyobb” valószínűséggel szavaznának. Az ismeretlen pártpreferenciájú válaszadók 9 százaléka szavazna a közepesnél nagyobb valószínűséggel az LMP-re, míg a Fidesz 8, az MSZP–Párbeszéd közös lista és a DK 6-6 százalékuk számára szimpatikus.
Eközben 56-ról 60 százalékra nőtt azok aránya, akik biztosnak gondolják, hogy a néhány hét múlva tartandó választásokon elmennek szavazni– ez nagyjából megfelel a négy évvel ezelőtti szintnek: 2014 februárjában 57, márciusában 62 százalék volt a voksolni készülők aránya. Ezen a körön belül továbbra is számottevő különbség van a kormány maradásában és távozásában bízók részvételi hajlandósága között: jelenleg a kormányt támogatók 68 százaléka, míg a kormányváltásban reménykedők 59 százaléka mondja magát „biztos” szavazónak.