Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brit ex-külügyminiszter: vissza kell lépni az EU-ba!

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2026. november 18. 15:40
Egy nappal a brit kormányfő brüsszeli tárgyalásai előtt egy befolyásos munkáspárti képviselő felszólította: vállalja fel Nagy-Britannia „teljes jogú” visszatérését az Európai Unióba. A téma egyre nagyobb teret kap a brit közbeszédben, egy felmérés szerint a visszatérés jó pontokat hozna a Munkáspártnak.

David Lammy volt munkáspárti miniszterelnök-helyettes és egykori külügyminiszter szerint a „tagság-light”, azaz az európai vámunióhoz való csatlakozás önmagában nem oldaná meg a brit gazdaság problémáit, és nem garantálná az ország biztonságát sem. Andy Burnham miniszterelnök pénteki brüsszeli csúcstalálkozója ugyanakkor még nem a brexit visszafordításáról, hanem a kapcsolatok szorosabbra fűzéséről szól majd.

A volt miniszterelnök-helyettes a Times című lapban megjelent írásában fogalmazott úgy: az EU teljes jogú tagsága az egyetlen olyan megoldás, amely egyszerre biztosíthatna nagyobb gazdasági növekedést, erősebb biztonságot és hatékonyabb fellépést az ellenőrizetlen illegális bevándorlással szemben a britek számára. Nézeteit egy BBC-interjúban is megismételte.

Lammy szerint az európai vámunió – amelynek például Törökország is a tagja, igaz, kivételekkel – önmagában nem hozna jelentős gazdasági növekedést, a közös piachoz való csatlakozás pedig úgy biztosítana gazdasági előnyöket, hogy közben Nagy-Britanniának kevés beleszólása lenne a szabályok alakításába.

A prominens munkáspárti képviselő, aki a Starmer-kormány külügyminisztere is volt, azt szeretné, ha a Munkáspárt már a következő parlamenti választás előtt egyértelműen kiállna a teljes uniós tagság visszaszerzése mellett. Úgy véli, ezzel a párt a saját választóin túl a gazdasági növekedést és a nemzetközi együttműködést támogató konzervatív szavazókat is megszólíthatná. Véleményét erősíteni látszik egy felmérés, amely szerint ha a Labour ezen a platformon kampányolna a következő választások előtt, akkor 7 százalékkal megugrana a támogatottsága. Emellett egy esetleges népszavazáson a britek kétharmada szavazna a visszatérésre, és egyharmada ellene.

Burnham kormányfő és az EU-vezetés pénteki brüsszeli találkozója azért különösen fontos, mert az első kézzelfogható lépéseket hozhatja a brexit utáni brit–uniós kapcsolatok újjáépítésében. Az úgynevezett „reset-tárgyalások” egyik fő témája egy élelmiszer- és italforgalmi megállapodás lesz.

Ennek keretében Nagy-Britannia átvenné az Európai Unió növény- és állategészségügyi előírásait, ami egyszerűbbé és olcsóbbá tehetné az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek határokon átnyúló kereskedelmét.

Emellett egy olyan ifjúsági mobilitási megállapodásról is szó lesz, amely lehetővé tenné, hogy a harminc év alatti uniós állampolgárok akár három évig Nagy-Britanniában éljenek, dolgozzanak vagy tanuljanak. A brit fiatalok hasonló lehetőséget kapnának az uniós tagállamokban. Terítéken szerepel továbbá egy energetikai megállapodás is.

A csúcstalálkozó után Andy Burnham ismerteti majd a brit–EU-s kapcsolatok hosszabb távú rendezésének lehetséges irányait is – mindössze néhány nappal egy fontos beszéde után, amelyben azt mondta: a kilépés több kárt hozott a briteknek, mint hasznot. Londont viszont figyelmeztették: még ha visszatérhet is a klubba, korábbi mentességeit már nem szerezheti vissza.

A kormányfő korábban azt mondta: szeretné, ha ez még az ő életében megvalósulna, de csak a következő parlamenti választás után.

A kérdés a Munkáspárton belül is megosztja a politikusokat. Rachel Reeves volt pénzügyminiszter szintén a visszatérés mellett érvelt, mondván, a brexit szegényebbé, gyengébbé és kevésbé biztonságossá tette az országot. Wes Streeting védelmi miniszter ugyancsak mielőbbi csatlakozást szeretne. Lisa Nandy kulturális miniszter viszont úgy véli, a brexit körüli vitát már lezárták, John Healey pénzügyminiszter pedig arra emlékeztetett, hogy a britek erről már egyszer népszavazáson döntöttek.

A visszatérést ellenző konzervatív politikusok között van Boris Johnson és David Cameron volt miniszterelnök is. Mindketten arra figyelmeztették Burnhamet, hogy ne próbálja meg visszafordítani a brexitet. Egy újonnan alakult brexitpárti kampánycsoport pedig azt állítja, hogy az uniós tagság évente csaknem negyvenmilliárd fontjába kerülne Nagy-Britanniának.

Különösen kényes politikai kérdés ez Andy Burnham számára, hiszen saját választókerülete, Makerfield a 2016-os népszavazáson 65 százalékban a kilépésre szavazott.

A kormányfő korábban azt ígérte, hogy minden politikai döntését a választókerülete érdekei alapján is mérlegeli. Most azonban egyre nyíltabban beszél arról, hogy a brexit több kárt okozott Nagy-Britanniának, mint amennyi hasznot hozott.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Brit ex-külügyminiszter: vissza kell lépni az EU-ba
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást