Körülbelül 250 millió amerikai jogosult szavazni az idei félidős választásokon, amikor a kongresszusi, szenátusi és kormányzói helyek egy részéről döntenek; a voksolás „béna kacsává” fokozhatja le Trump elnököt, aki kénytelen lehet a programját fékező törvényhozással együtt élni.
A korai szavazásban 44 millióan már leadták a voksukat. Míg a felmérések szinte biztosra veszik a demokrata többséget a Kongresszusban, a szenátusi verseny szorosabbnak tűnik. Viszont a New York Times és a Siena Egyetem felmérése alapján a demokraták esélyei a felsőház esetében is javultak.
Győzelmükhöz az kell, hogy legkevesebb négy államot elhódítsanak Trump elnök republikánusaitól.
A felmérés szerint a demokraták Texasban is 7 százalékos előnyben vannak, annak ellenére, hogy ott 1988 óta nem győztek szenátusi versenyben. Kansas államnak pedig utoljára 1932-ben volt demokrata párti szenátora, de a párt ott is 5 százalékponttal vezet.
Trump ellenfelei jobban állnak Maine, Ohio és Alaszka államokban. Továbbá Michiganben, ahol a demokrata Abdul El-Sayed 11 százalékkal vezet a republikánus jelölttel szemben, így ő lehet az Egyesült Államok első muszlim szenátora. Iowában gyakorlatilag holtverseny alakult ki.
A demokraták azért kaptak erőre, mert az amerikaiak jelentős része elégedetlen a Trump-kormányzat gazdasági teljesítményével, illetve a részben az iráni háború miatt bekövetkezett drágulásokkal. Az idei szavazás fő kampánykérdése épp a megélhetési válság és a csatatér államokban a demokraták erről szóló üzenetei rendre népszerűbbek.
A felmérések azonban nem adnak megbízható prognózist – sejteti a New York Times – mivel vannak még bizonytalan szavazók és azok között, akik az elmúlt hónapban döntöttek arról, hogy kire szavaznak, 9 százalékos többségben vannak a republikánus jelöltet favorizálók.
Trump számára némi reményt adott, hogy Michiganben demokrata belharc tört ki: Haley Stevens, akit Abdul El-Sayed kis többséggel legyőzött a nyári demokrata jelöltállító szavazáson olyat tett, ami sok párttag számára árulással ért fel: a republikánus jelölt támogatására szólított fel.
A két politikus viszálya több hónapja tart és az egyik ok az, hogy El-Sayed lehet az amerikai történelem leginkább Izrael-ellenes szenátora. A múlt héten azzal tette még fagyosabbá a viszonyt, hogy nyilvánosan kimondta: nem akarja Stevenst látni az egyik kampányeseményén.
Ő ezek után úgy állt bosszút pártbeli ellenfelén, hogy felhívta a republikánus jelöltet, együtt ment vele templomba majd onnan kisétálva közölte a riporterekkel, hogy rá fog szavazni és erre szólította fel a polgárokat is. A michigani Demokrata Párt ezután gyorsan kizárta a soraiból, a fényképét törölték a weboldalukról, Chuck Schumer a szenátusi demokrata frakció vezetője pedig „aljas árulásnak” nevezte a történteket.
Donald Trumpot viszont örömmel töltötte el az ügy és erről posztolt is a közösségi médiában. A republikánus elnök maga is korteskörúton járt – eddig már közel 30 nagygyűlést tartott és vasárnap Iowában két órán át beszélt a híveknek, mielőtt a végállomásra, Kansasba indult volna.