Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az elmúlt hetekben nagy visszhangot váltott ki a tizenéves korában elkövetett brutális gyilkosság miatt halálra ítélt Christa Pike kudarcot vallott kivégzése. Ez adott apropót a Reuters és Ipsos új felmérésének, amelyből kiderült: az amerikaiak egyharmada támogatja csak, hogy ismét megpróbálják végrehajtani az ítéletet.

Az is világossá vált, hogy az amerikaiak többsége – 55 százaléka – támogatja a halálbüntetést a legsúlyosabb bűncselekmények esetében. Ez az arány 2017-ben még 63 százalék volt. A megkérdezettek 31 százaléka ellenzi a kivégzéseket, 13 százalék pedig bizonytalan, vagy nem válaszolt.

Christa Pike-ot szeptember végén próbálták meg kivégezni és kétszer is beadták neki a halálos injekciót, azonban ennek ellenére életben maradt.

Súlyos állapotban került kórházba, ahol lélegeztetőgépre kapcsolták. Öt nap után tért magához.

A történtekről Lydia Dugdale, a Columbia Egyetem orvosprofesszora és etikai szakértője írt elemzést. Szerinte a kérdés nem pusztán jogi vagy politikai természetű: azt is meg kell vizsgálni, hogy erkölcsileg mi lenne a helyes döntés.

Dugdale úgy véli, hogy a korábbi sikertelen kivégzésekre vonatkozó bírósági precedensek nem feltétlenül alkalmazhatók Pike esetére. Az amerikai legfelsőbb bíróság 1947-ben egy olyan ügyben engedélyezte a második kivégzési kísérletet, amelyben egy elektromos szék meghibásodása miatt az első próbálkozás nem járt sikerrel. Az elítélt akkor nem szenvedett maradandó sérüléseket. Pike helyzete azonban egészen más.

A szakértő szerint a jelek arra utalnak, hogy a halálos injekcióhoz használt gyógyszer nem a vénájába, hanem a környező szövetekbe jutott.

A nő karjai súlyosan megduzzadtak, felhólyagosodtak és vegyi égési sérüléseket szenvedtek. Tüdőgyulladása és súlyos kognitív zavarai is kialakultak, ezért intenzív osztályon kellett kezelni.

Dugdale szerint így nem egyszerű technikai hibáról van szó. Az állam a sikertelen kivégzéssel már olyan szenvedést okozott az elítéltnek, amely felveti a kegyetlen és szokatlan büntetés alkotmányos tilalmának megsértését. Ezért egy újabb kivégzési kísérlet jogszerűsége is komolyan megkérdőjelezhető. A szakértő szerint az állam nem ismételheti meg egyszerűen ugyanazt az eljárást, miután az súlyos szenvedést okozott.

Azt is hangsúlyozza, hogy az erkölcsi kérdés nem merül ki a jogi előírások betartásában.

Tennessee kormányzója, Bill Lee az év végéig felfüggesztette a kivégzéseket, és független vizsgálatot rendelt el. Dugdale szerint ez helyes lépés volt, de a végső döntésnél azt is mérlegelni kellene, hogy indokolt-e egyáltalán újabb kivégzési kísérlet.

Pike-ot tizennyolc éves korában ítélték halálra, miután meggyilkolta a tizenkilenc éves Colleen Slemmert. Bűntársa, akkori fiatalkorú barátja életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Pike csaknem harminc évet töltött a halálsoron, nagyrészt magánzárkában.

A szakértő nem vitatja a gyilkosság súlyosságát, és arra is figyelmeztet, hogy az áldozatok hozzátartozóinak fájdalmát nem szabad figyelmen kívül hagyni. Slemmer édesanyja korábban arról beszélt, hogy a bűnözők történetei gyakran elvonják a figyelmet az áldozatokról. A lányát szeretetteljes, másokon segítő emberként őrzi az emlékezetében.

Dugdale ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy az elítélt maga is emberi lény. Pike-ot gyermekkorában ismételten bántalmazták, és az elmúlt évtizedekben a börtönben rabtársai szerint sokat változott: más foglyok segítőjeként és támaszaként ismerték meg.

Az etikai szakértő végkövetkeztetése az, hogy az életfogytiglani börtönbüntetésre változtatott ítélet megfelelő válasz lehetne.

Szerinte ezzel a bíróság nem mentené fel Pike-ot a gyilkosságért viselt felelősség alól, de elismerné, hogy a büntetésnek is vannak erkölcsi határai.

A felmérés egy másik kérdése a kivégzések nyilvános közvetítésére vonatkozott. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter felvetette, hogy élőben közvetíthetnék a tizenhárom ember meggyilkolásáért halálra ítélt Nidal Hasan őrnagy kivégzését, de a tervet Donald Trump elnök a tiltakozások után lefújta. A megkérdezettek 71 százaléka helyteleníti a kivégzések televíziós vagy internetes közvetítését, miközben 46 százalék támogatja, hogy Hasant kivégzőosztag elé állítsák.