A drágulást döntően az üzemanyagok és a kenőanyagok hajtották, amelyek átlagosan több mint 37 százalékkal kerültek többe, mint tavaly szeptemberben. Elemzők és a jegybank szerint a magas olajárakat a közel-keleti konfliktus elhúzódása és az emelkedő finomítási költségek okozzák.
A tankolás mellett többet kellett fizetni az alapszolgáltatásokért és az élvezeti cikkekért is. A lakbér átlagosan 6 százalékkal emelkedett. Az éttermi és szálláshely-szolgáltatások 4–7 százalék közötti mértékben drágultak. Az alkoholos italok és a dohánytermékek ára szintén érezhetően nőtt.
Ugyanakkor az élelmiszerek – bár lassabb ütemben, de – még mindig olcsóbbak lettek a tavalyi szinthez képest. A sertéshús például több mint 15, a tej 20, a vaj pedig több mint 37 százalékkal kerül kevesebbe, mint egy éve.
Bár a csehországi 2,5 százalékos infláció idén április óta a legmagasabb értéknek számít, európai összehasonlításban az ország még mindig a kedvezőbb helyzetűek közé tartozik. A vizsgált 42 európai állam közül Csehországban volt a nyolcadik legalacsonyabb a pénzromlás.
A szomszédos országokban ráadásul ennél jóval gyorsabban emelkedtek az árak: Szlovákiában 3,1, Németországban 3,3, Ausztriában 3,6, Lengyelországban pedig elérte a 4 százalékot az infláció, miközben az euróövezet átlaga 3,8 százalék volt.
A mostani adatok meghaladták a cseh jegybank korábbi előrejelzéseit. A szakértők szerint az infláció az év hátralévő részében megközelítheti a 3 százalékot.
Bár a cseh kormány az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentésével próbálja fékezni az áremelkedést – aminek hatása csak az októberi adatokban látszik majd –, egyre valószínűbb, hogy a Cseh Nemzeti Bank monetáris tanácsa a novemberi ülésén kamatemelésre kényszerül az árak tartós elszállásának megakadályozására. A jegybank legutóbb júniusban módosította az alapkamatot, amikor negyed százalékponttal, 3,75 százalékra emelte.