„Meglepő, szükségtelenül konfrontatív nyilatkozatok a magyar miniszterelnök részéről" – írta az X-en Andrij Szibiha Magyar Péterről. Majd még keményebben fogalmazva, az ukrán külügyi tárca gazdája „az orbánizmus" folytatásával vádolta meg Budapestet.
A látszólagos ok a Kijev által létrehozott Kárpáti Integrációs Kezdeményezés nevű csoport, avagy a Kárpáti Nyolcak (C8). Ennek alakulóülését a régió határán, Bukovel síparadicsomban tartották múlt pénteken, de a magyar kormányfő nem fogadta el a meghívást.
A médiában megjelent anyagok alapján egy ideig nem volt egyértelmű, de Magyar Péter azt is mondta a parlamentben, hogy Budapest nem tagja a csoportnak. Ezt később már Orbán Anita külügyminiszter is megerősítette.
Magyar Péter az X-en pedig azt válaszolta Szibihának: ez olyan, mintha valakit a tudta nélkül bevesznek a szomszéd falu focicsapatába, és neki kell hoznia a labdát.
European Pravda cikk: így „alázza” Budapest Kijevet
Azt, hogy a budapesti kormányváltás ellenére nem javul a kétoldalú viszony, és hogy mi volt Szibiha Orbánt idéző szövegének előzménye, a European Pravda című, angol nyelvű ukrán lap cikkéből már érezhető volt.
Az írás a C8-as – vagy C7-es – csúcs napján, azaz múlt pénteken jelent meg, és enyhén szólva nem diplomatikus hangnemben bírálja a magyar vezetést.
„Magyarország bünteti Ukrajnát, Magyar Péter meg akarja alázni Kijevet és blokkolni európai jövőjét"
– áll a címben.
Az írás megemlíti, hogy Budapest csak egy ügyvivő nagykövetet delegált, azt sugallva, hogy a többiek – Ukrajna, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Szerbia, a Cseh Köztársaság és Ausztria – vezetőket vagy magas rangú tisztviselőket küldtek. (A találkozón valóban ott volt a lengyel kormányfő, a román és a szerb elnök, míg Prága, Bécs és Pozsony alacsonyabb szinten képviseltette magát.)
Szerhij Szidorenko, a lap szerkesztője szerint a magyarok már az előkészületek alatt
„meg akarták alázni Kijevet, és reakciót provokálni, miközben ukrán illetékesek igyekeztek csillapítani a konfliktust. Sajnos mindez az új magyar politikát tükrözi"
– fogalmaz keményen az írás, amelyet a múlt héten még kommentárként lehetett kezelni, de amelynek egyes megállapításait immár az ukrán külügyminiszter szavai is tükrözik.
We are surprised by the Hungarian Prime Minister’s unnecessarily confrontational statements toward Ukraine.
— Andrii Sybiha ?? (@andrii_sybiha) September 21, 2026
The Carpathian Integration Initiative is aimed at the development of our entire region, contributing to prosperity, interconnectivity, and mutually beneficial projects…
Elzárkózott a házelnök
A cikk szerint Ukrajna hálát érdemelne, ehelyett arcul csapták, pedig a Rada „a világon elsőként" hivatalosan elítélte a magyarok Szovjetunióba hurcolását, azaz a „málenkij robot"-ot. Ezek után hiába járt kétszer is Budapesten Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke: Forsthoffer Ágnes magyar házelnök „visszautasította, hogy találkozzon vele".
Sztefancsuk "nem akarta eszkalálni a konfliktust, és irodája azt közölte: továbbra is dolgoznak, hogy létrejöjjön a találkozó".
A cikk azt állítja: az iroda szerint bár a magyar parlament elnöke hívta meg ukrán kollégáját, később ő nem volt hajlandó találkozni vele. Az újságnak privát beszélgetésekben az ukrán parlamenti képviselők még keményebben fogalmaztak.
Спікерка угорського парламенту Агнеш Форштоффер просто відмовилася зустрічатися зі Стефанчуком. І будь-хто з угорських посадовців — такожhttps://t.co/fWka12jikj
— NV (@tweetsNV) September 18, 2026
„Tudatos” Ukrajna távol tartása
Az írás szerint „ami ezek után történt, még inkább megdöbbentő": a lap forrásai azt mondták, hogy a Kárpáti Nyolcak csúcson való kormányfői részvételről „már egy ideje folytak a tárgyalások".
Több forrás azt állítja, még két nappal az esemény előtt sem volt világos a magyar miniszterelnök részvétele.
Majd a Facebookon közölték, hogy Pécsre utazik, azaz világossá vált, hogy ez ütközik az ukrajnai programmal.
A lap úgy értékeli, hogy Magyar elutasította Kijev több javaslatát is egy Zelenszkijjel folytatott kétoldalú találkozó lehetséges helyszíneiről (ezek között volt Budapest, Brüsszel, Lviv és más helyszínek) – bár nemzetközi rendezvényeken összefutottak.
A cikk ezek után azt állítja, hogy Budapest tudatosan tartja távol Ukrajnát: a magyar parlamenti elnökkel kapcsolatos érvelés, miszerint a kormányfő foglalkozik a külkapcsolatokkal, azért nem helytálló, mert budapesti meghívást kapott a moldovai parlament elnöke, Igor Grosu – ez az írás szerint jelzés, „sőt pofon" volt Ukrajnának.
„Orbán emberei még mindig blokkolnak, blokkolnak és blokkolnak”
A lap megemlíti, hogy Ukrajna úniós integrációja részeként a magyar kormány nem engedi az újabb, úgynevezett tárgyalási „klaszterek" megnyitását, méghozzá úgy, hogy nem mondja meg, mit tehetne Kijev a vétó feloldásáért – megsértve ezzel korábbi ígéretét.
És itt jön Orbán Viktor emlegetése, amit úgy tűnik, napokkal később az ukrán külügyminiszter is megismételt:
„Magyar, aki leváltotta Orbánt, az Oroszországgal való szembenállását hangsúlyozza... de amikor Ukrajnáról van szó, tettei nem sokban különböznek elődjétől".
Hogy mi a célja? Erre egyelőre nincs válasz, „és a magyar politikusok és diplomaták magyarázatai nem igazán meggyőzők" – írja a cikk, kétségbe vonva a magyarázatot, hogy a kormányfő kezét megköti az „Ukrajnával szemben negatív közvélemény".
Az ukrán külügyi szóvivő, Heorhij Tyihij szerint „Orbán emberei még mindig aláássák a kétoldalú kapcsolat normalizálását".
Például „a nyíltan oroszpárti volt külügyminiszter által kinevezett" EU-nagykövet, Ódor Bálint, még mindig a helyén van. „Nem meglepő, hogy folytatja Orbán politikáját, ami az volt: blokkolni, blokkolni, blokkolni". A kijevi nagykövetségen és az Ukrajnáért felelős magyar diplomaták körében sem volt változás - említi a cikk.
A magyar kisebbség bánja meg
Az írás kétszer is utal rá, hogy a magyar kormányfő politikája árt a kárpátaljai magyar kisebbségnek.
„Nem kell magyarországi Ukrajna-szakértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk: a látványos arculcsapások vagy az ukrán parlament lekezelése nem segíti elő a kisebbségi törvények elfogadását". Arról ugyanakkor nem tesz említést, hogy az Európai Parlamentben magyar képviselők a nemzetiségi oktatási elvek megsértésével vádolják Ukrajnát. Például, a magyar iskolákban magyar feliratok leszedetésével és video-bizonyíték követelésével, hogy az ukrán órákon valóban ukrán nyelven oktatnak.
A lap szerint nemzetközi – európai és amerikai – nyomással kellene irányváltásra kényszeríteni a magyar kormányfőt: „remélhetőleg Berlin és Varsó, a két, Magyar Péter számára legfontosabb főváros, is megérti, mi folyik" – csakúgy mint Brüsszel és Washington.
Amerika is nyomást gyakorolhatna
Az Egyesült Államok nagy befolyással bír a magyar vezetés körében, különösen a néhai Lindsey Graham szenátor törvényjavaslatának elfogadása után, amely bünteti az orosz energiahordozók vásárlóit – köztük Magyarországot.
„Nem csoda, hogy Magyar Péter közeli tanácsadója, Hajdú Márton parlamenti képviselő, a héten Washingtonba sietett".
Az újság szerint a budapesti álláspont még Donald Trump békekezdeményezéseit is „károsítja" – mivel a háború lezárását célzó „összes javaslatban benne van, hogy Ukrajna EU-tagsága kulcseleme a háború utáni rendnek és a biztonsági garanciáknak. De Magyar mindent megtesz, hogy ezt ellehetetlenítse".
Szidorenko írásában felteszi a kérdést: hogyan reagáljon minderre Ukrajna? Kijevnek a fentiek ellenére eleget kell tennie a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeinek, különben Románia és Bulgária is csatlakozik Magyarországhoz.
Ezért úgy kell életbe léptetnie az egyezményeket, hogy Magyarországnak ne legyen legitim alapja az ellenkezésre, amikor a nyugati országok elkezdenek nyomást gyakorolni.
„Ezen az úton lépésről lépésre vissza lehet építeni a bizalmat. Például a további EU-s klaszterek fokozatos megnyitásáról való tárgyalásokkal és a kapcsolódó törvényalkotás előrehaladásával."
Ugyanakkor a mély bizalmi válság miatt koordinálni és találkozni kell, méghozzá a legmagasabb szinten is. „A gond az, hogy az egyik oldal ellenzi a kiút keresését, és ez Magyar Péter kormánya".
A cikk azért is figyelemre méltó, mert a European Pravda, az Ukrainszka Pravda testvérlapja, a Zelenszkij-kormányt többször bíráló, cseh születésű üzletember, Tomas Fiala tulajdonában van.
Fialát kétszer is megválasztották a több mint ezer ukrán céget képviselő ukrán üzleti lobbiszervezet, az Európai Üzleti Szövetség élére.
Tehát az, hogy ekkora terjedelemben jelent meg egy cikk, arra utalhat, hogy a C8-hoz való hűvös budapesti hozzáállás az általa képviselt csoportok érdekeit is sértheti.