Csehországban továbbra is folyamatosak a kínai kiberkémkedési kísérletek – figyelmeztetett Lukáš Kintr, a cseh Nemzeti Kiber- és Információbiztonsági Hivatal vezetője. A szakember hangsúlyozta: az államnak rendkívül óvatosnak kell lennie a kínai technológiáktól való függőséggel kapcsolatban, és fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvekre is.
A cseh hatóságok emlékeztettek: korábban a Kínával összefüggésbe hozott, úgynevezett APT31 nevű hackercsoport behatolt a cseh külügyminisztérium rendszereibe. Bár ezt az ügyet már lezárták, a hivatal vezetője szerint ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az elkövetők feladták volna. A kínai kiberkémek továbbra is aktívak, és minden olyan információ iránt érdeklődnek, amely értékes lehet számukra, legyen szó diplomáciai kommunikációról vagy stratégiai döntéshozatalt segítő elemzésekről.
A cseh kiberbiztonsági hivatal szerint éppen ezért elengedhetetlen lenne egy központi „B terv” kidolgozása. Fel kell mérni, hogy az államigazgatás és a kulcsfontosságú infrastruktúra mennyire függ a kínai technológiáktól, és
fel kell készülni arra az esetre is, ha ezek a rendszerek váratlanul leállnának, vagy megszűnne a szervizháttér, ugyanis jelenleg még nem létezik ilyen átfogó vészhelyzeti stratégia.
A szakértő kiemelte: Kína mellett továbbra is Oroszország jelenti a legfőbb kiberbiztonsági fenyegetést Csehország számára. Moszkva szemében Prága régóta ellenséges államnak számít, míg Kína esetében a feszültséget az okozza, hogy Csehország már 2018-ban – az elsők között – hivatalos figyelmeztetést adott ki a kínai technológiai függőség veszélyeiről.
A kockázatok továbbra is valósak. A cseh hatóság két átfogó figyelmeztetése jelenleg is érvényben van: az egyik a kínai DeepSeek vállalat bizonyos termékeire vonatkozik, a másik pedig a Kínába történő adattovábbítás és a távolról végzett rendszervégrehajtások veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Bár a tavalyi évben Csehországban csökkent az regisztrált kibertámadások száma – összesen 203 esetet rögzítettek –, a hatóságok óvatosságra intenek. Ez a szám ugyanis csak a sikeres támadásokat tartalmazza, a sikertelen próbálkozások bejelentése nem kötelező.
A támadások ráadásul egyre kifinomultabbak: a kiemelten súlyos, az intézmények működését és az állampolgári szolgáltatásokat bénító incidensek száma megduplázódott.
A leggyakoribb akciók továbbra is a rendszerek leállítására irányultak, míg a szervezetekre és az átlagfelhasználókra a legnagyobb veszélyt az adathalászat jelentette, amellyel a bűnözők jelszavakat és banki hozzáférési adatokat próbáltak megszerezni.