A cseh kormány hétfőn jelentette be, hogy a NATO-tagállamok vezetőinek júliusi csúcstalálkozójára Andrej Babiš miniszterelnök utazik Csehország képviseletében. A delegáció tagja lesz még Petr Macinka külügyminiszter és Jaromír Zůna védelmi miniszter.
A kormány részéről Andrej Babiš miniszterelnök azzal indokolta az elnök kihagyását, hogy a mostani, törökországi csúcstalálkozó merőben eltér majd a korábbiaktól. Babiš szerint a tárgyalásokon és a kötetlenebb informális vacsorákon kulcsfontosságú politikai és gyakorlati megállapodások születnek, a delegáció kétfejűsége pedig csak zavart okozna. A miniszterelnök hozzátette: azért is neki kell vezetnie a csapatot, mert hatékonyabban tudja megmagyarázni a szövetségeseknek a cseh védelmi kiadások mértékét, amelyet egyébként az elnök korábban nyíltan bírált.
A kormányfő azt is megjegyezte, hogy kár a drámáért, hiszen a kormány nemrég Petr Pavelt jelölte ki az ENSZ New York-i Közgyűlésére utazó delegáció élére.
A köztársasági elnök már korábban jelezte: ha a kormány megakadályozza részvételét, hatásköri pert indít. Petr Pavel szerint a külföldi képviselet az alkotmány alapján az elnök egyik alapvető feladata, ezért a kormány döntése korlátozza az államfő alkotmányos jogköreit. Az elnöki hivatal közleménye szerint Petr Pavel példátlannak és rendkívül szerencsétlennek tartja a kizárásáról szóló döntést. Mint fogalmazott, nem csupán saját szerepét kívánja megvédeni, hanem a későbbi cseh államfők jogköreit is.
A keresetet hétfő este nyújtották be az Alkotmánybíróságon. A testületnek arról kell döntenie, hogy az elnök vagy a kormány jogosult-e meghatározni az államfő részvételét egy ilyen nemzetközi találkozón.
Andrej Babiš azt mondta, tiszteletben tartja Pavel döntését, de nem tartja helyesnek, hogy az alkotmányos tisztségviselők egymás ellen fordulnak a bíróságon. Példaként felhozta: ő sem indított pert, amikor Petr Pavel elnök megtagadta Filip Turek miniszteri kinevezését, pedig a jogászok szerint az államfő ezzel túllépte a hatáskörét.
A miniszterelnök szerint a kormány gyakorlati szempontok alapján döntött, és szerinte nem lett volna értelme annak, hogy mindketten a cseh delegáció tagjai legyenek.
Hogy a cseh államfő mégis ott lehet-e Ankarában, az most már kizárólag az Alkotmánybíróságon múlik. A testület szóvivője közölte: tudatában vannak a helyzet rendkívüli sürgősségének. Arról, hogy a keresetet soron kívül tárgyalják-e, a bírák teljes ülése dönt, amely a tervek szerint szerdán ül össze.