A STEM kutatóintézet januárban végzett felmérése szerint a csehek több mint 70 százaléka bízik a hadseregben. A lakosság közel fele úgy véli, hogy egy esetleges támadás esetén a hadsereg képes lenne megvédeni az országot. Hasonló arányban bíznak az emberek a NATO-ban is. A szakértők szerint a növekvő bizalom hátterében elsősorban a romló nemzetközi biztonsági helyzet áll. Az ukrajnai háború hatására a cseh társadalom egyre fontosabbnak tartja a hadsereg szerepét, valamint a védelemre fordított kiadásokat.
Ugyanakkor a felmérés egy kevésbé megnyugtató tendenciára is rámutat:
a hadsereg megítélése egyre inkább politikai törésvonalak mentén alakul.
Míg néhány évvel ezelőtt a hadseregbe vetett bizalom szinte teljesen független volt a politikai nézetektől, mára ez megváltozott. Erről beszélt a STEM elemzője, Jirí Táborsky is. Mint mondta: 2020-ban gyakorlatilag mindenki bízott a hadseregben, politikai nézetektől függetlenül. Amikor azonban a háború és a védelem kérdése politikai témává vált, a társadalom elkezdett polarizálódni. Ez pedig a szakértők szerint veszélyes lehet, hiszen válsághelyzetben a hadseregnek az egész társadalmat kell szolgálnia, nemcsak egyes politikai csoportokat.
A legnagyobb viták jelenleg a védelmi kiadások körül zajlanak. A cseh kormány az idei költségvetésben a GDP 1,7 százalékát fordítaná védelemre, miközben a NATO-tagállamok már korábban vállalták, hogy elérik a 2 százalékos szintet. Emiatt Csehországot több szövetséges, köztük az Egyesült Államok is bírálja.
A védelem kérdése nemcsak a közvéleményben, hanem a politikai vezetésen belül is feszültségeket okoz. Ez jól látszik a közelgő NATO-csúcstalálkozó körüli vitában is.
Petr Pavel köztársasági elnök továbbra is részt kíván venni a nyári, ankarai NATO-csúcson, és egyeztetni szeretne Andrej Babis miniszterelnökkel az ország képviseletéről. Az elnöki hivatal azt szeretné, ha Csehországot az államfő, a kormányfő és a külügyminiszter együtt képviselné. Ezzel szemben a külügyminiszter, Petr Macinka nem támogatja az elnök részvételét. Álláspontja szerint egy ellenzéki szereplő jelenléte nem lenne megfelelő a csúcstalálkozón.
Andrej Babis kormányfő is inkább azt tartaná logikusnak, ha ő és a külügyminiszter utazna Ankarába. Szerinte a kormány képviselői tudják a leghitelesebben bemutatni a cseh védelmi költségvetés alakulását és a jövőbeli terveket a szövetségeseknek, különösen a jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben.