Szlovákiában tavaly tovább erősödött a turizmus: 2025-ben összesen 6,3 millió vendég szállt meg a hazai turisztikai szálláshelyeken. Ez több mint 7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és történelmileg a második legsikeresebb évnek számít a szállásadók számára – derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal szerdán ismertetett adataiból.
A rekordot továbbra is a világjárvány előtti 2019-es év tartja, amikor közel 6,4 millió látogatót regisztráltak. A pandémia idején, 2020-ban és 2021-ben a forgalom a felére esett vissza, 2022-től azonban fokozatos helyreállás indult. Tavaly már csak 1,3 százalék, vagyis mintegy 86 ezer vendég hiányzott a történelmi csúcs megdöntéséhez. 2025-ben négy hónapban – januárban, februárban, augusztusban és decemberben – rekord számú vendéget fogadtak a szálláshelyek, ez azonban összességében még nem volt elég az éves csúcs túlszárnyalásához.
Az eltöltött vendégéjszakák száma szintén emelkedett. A turisták tavaly 16,2 millió éjszakát töltöttek Szlovákiában, ami 6,5 százalékos éves növekedést jelent. Ez még mindig mintegy 9 százalékkal marad el a 2019-es rekordtól. A vendégek átlagosan 2 és fél éjszakát maradtak az országban.
A belföldi turizmus továbbra is meghatározó: a 6,3 millió vendégből 3,9 millió hazai látogató volt, ami a teljes forgalom közel kétharmadát teszi ki. A külföldi turisták száma elérte a 2,4 milliót. Mindkét csoport esetében növekedést mértek éves összevetésben, de a járvány előtti szintet még egyik sem haladta meg.
Regionális szinten minden megyében nőtt a látogatók száma. A legnagyobb, közel 10 százalékos bővülést a Zsolnai kerületben mérték, míg a legkisebbet, 3,5 százalékot, a Nyitrai kerületben. A Zsolnai és az Eperjesi kerületben sikerült megdönteni a járvány utáni időszak éves rekordját is. A leglátogatottabb régiók a Pozsonyi, a Zsolnai és az Eperjesi kerületek voltak, mindhárom több mint egymillió vendéget fogadott.
Az idei kilátásokkal kapcsolatban Tomáš Boháček, a 365.bank elemzője óvatos optimizmusról beszél. Szerinte az erős külföldi kereslet – különösen Lengyelországból és a környező országokból – tovább erősítheti a
hegyvidéki régiókat.
A városi turizmus inkább a látogatók számában növekedhet, nem feltétlenül a magasabb költésekben. A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett: a belföldi turizmust fékezhetik a magas szolgáltatási árak és a háztartások gyengébb vásárlóereje. A legnagyobb kockázat az, hogy Szlovákia eléri saját „plafonját”: olcsó, rövid távú úti cél marad, de nem válik olyan desztinációvá, ahol a turisták hosszabb ideig maradnak és többet költenek.
Az elemző szerint a 2026-os év kulcsfontosságú lehet: kiderül, hogy az ágazat képes-e a normalizálódás szakaszából egy fenntarthatóbb növekedési pályára lépni – legalább azokban a régiókban, amelyek ma a szlovák turizmus jó hírnevét meghatározzák.