Jobb- és baloldali brit politikusok éveken át kampányoltak azért, hogy az egyiptomi kormányzat elengedje Alaa Abd el-Fattah börtönbe vetett jogvédőt, aki édesanyja révén brit állampolgár is.
El-Fattah-ot legutóbb 2019-ben zárták be és két évvel később kapta meg a brit állampolgárságot. További két év múlva elnöki kegyelemben részesült, de a hatóságok csak most – hosszas brit lobbizás után – engedték ki az országból, mert korábban nem ismerték el a kettős állampolgárságát.
A magát az amerikai utcai művész, Basquiat rajzaival díszített pólóban fotóztató és nyugatias kinézetű férfiért Rishi Sunak, Boris Johnson és Liz Truss miniszterelnökök is kampányolt, és érkezése után Sir Keir Starmer jelenlegi kormányfő üdvözölte.
A politikusok számára azonban roppant kínosak az Arab Tavasz egyik fontos személyiségének most kiszivárgott, korábbi tweetjei. Ezekben – jóval azelőtt, hogy megkapta volna a brit állampolgárságot, tehát lett volna idő mérlegelni a megjegyzések súlyát – többek között „kutyáknak és majmoknak” nevezi a briteket és a „cionisták” – ami manapság az izraeliek, de a zsidók szinonimája is egyes körökben – megölését sürgeti. Továbbá kifejezte, hogy utálja a fehéreket, és a Downing Street felgyújtására uszított.
2010 novemberében egy neki tulajdonított tweet így szólt: „kedves cionisták, legyetek szívesek soha ne szóljatok hozzám, erőszakos ember vagyok, akik a cionisták, köztük civilek megölését sürgette, úgyhogy menjetek...” és itt egy trágárság következett.
A botrány nyomán egyre nagyobb a nyomás a Starmer-kormányon, hogy vegye el a férfi állampolgárságát. Ami viszont felveti a jogszerűség kérdését és szembesíti a bírálókat azzal, amivel épp ők érvelnek gyakran: a szólásszabadság védelmével.
Közben Fattah – aki egyéves kora óta nem látta Brightonban élő fiát, a nővérét és az anyját, és 12 év után látta most először a családját – beindította a PR-gépezetet. Hétfőn „feltétel nélküli bocsánatkérését” publikálta, elismerve: egyes megjegyzései „sokkolóak és fájdalmasak” voltak. Ugyanakkor szerinte sok posztja jelentését kiforgatták – például nem támogatta, hanem éppenséggel bírálta a homofóbiát.
Azt is közölte: „örökké hálás” azoknak az Egyesült Királyságban, akik kampányoltak a szabadon engedéséért és fájdalmas, hogy sokan immár sajnálják ezt. Az egyik első ilyen, Sir Ian Duncan Smith, a Konzervatív Párt volt vezetője volt, aki nyilvánosan fejezte ki csalódását.
Fattah úgy fogalmazott, hogy megrázta, hogy publikálták néhány korábbi tweetjét, amivel „megkérdőjelezik integritását és értékeit és el akarják vetetni az állampolgárságát”.
Azzal is védekezett, hogy bejegyzései „jobbára egy fiatal férfi haragjának kifejezése voltak, regionális válságok idején” és hogy „egy sokkal fiatalabb, az ellentmondásos online és közösségi média kultúrába ágyazott fiatal” írta azokat, sokkoló és szarkasztikus hangnemben, „holott ő az erőszakmentes, demokráciapárti mozgalom tagja volt”.