A cseh elnök arra figyelmeztetett, hogy egy ukrán kudarc még több biztonsági fenyegetést hozna Európának. Szerinte nőne a légtérsértések és más hibrid támadások kockázata. Petr Pavel úgy fogalmazott:
„ha hagyjuk, hogy Oroszország nyerjen, mindannyian veszíteni fogunk.”
Az interjúban kitért a nemrég kiszivárgott orosz–amerikai tárgyalásokra is, amelyek Ukrajna területeinek feladását vetették fel. Ezek erősen emlékeztetik az 1938-as müncheni egyezményre, amikor Csehszlovákiát arra kényszerítették, hogy átadja határvidékét Hitler Németországának.
Pavel szerint a nyugat jelenlegi óvatossága is hasonlít a második világháború előtti engedékeny politikához.
Úgy látja, nem Ukrajna elárulásáról van szó, hanem arról, hogy
Európának nincs elég bátorsága
saját értékeit megvédeni.
Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanazt a narratívát használja, mint a náci Németország a Szudéta-vidék bekebelezésekor:
- akkor a német kisebbség védelmére hivatkoztak,
- most az orosz kisebbség védelmét emlegeti a Kreml.
A cseh államfő úgy véli, a háború lezárulta után elkerülhetetlen lesz egy új biztonsági megállapodás Oroszországgal, valami ahhoz hasonló, mint az 1975-ös Helsinki Egyezmény. Ebben
Moszkvának el kellene ismernie minden ország területi épségét, és korlátok közé kellene szorítania saját katonai lépéseit.
Pavel szerint Európának nem szabad hagynia, hogy Ukrajna elveszítse a konfliktust.
A Pavel-interjú másik fontos üzenete: Európának fel kell készülnie arra, hogy önállóan is képes legyen megvédeni magát, különösen akkor, ha az Egyesült Államok figyelme egyszer máshová, például az ázsiai–csendes-óceáni térségre összpontosulna. Jelenleg – mint mondta – a kontinensnek nincs elegendő erőforrása arra, hogy megduplázza a kulcsfontosságú katonai kapacitásokat, ezért a NATO európai pillérét kellene erősíteni.
Petr Pavel a közelmúlt drónincidenseiről is beszélt, amikor orosz támadások miatt pilóta nélküli repülőeszközök sértették meg NATO-tagállamok légterét. Ezeket szerinte tudatos orosz provokációnak kell tekinteni, amelyek célja egyszerre az erőfitogtatás és az európai légvédelem tesztelése.
A cseh elnök nem zárta ki, hogy Európa a jövőben keményebben reagálhat hasonló esetekre, akár egy orosz drón vagy repülőgép lelövésével is. Úgy fogalmazott: „Oroszország sem engedné meg, hogy ismételten megsértsék a légterét. Nekünk is ugyanígy kell tennünk.”