Ez a lépés Csehországban a szokásos eljárás része: a megbízás még nem jelenti a miniszterelnöki kinevezést, az csak a képviselőház alakuló ülése után történhet meg, amikor a leköszönő kormány hivatalosan lemond. Petr Pavel november 3-ára hívta össze az új parlament első ülését. Az ANO mozgalom jelenleg a Szabadság és Közvetlen Demokrácia párttal, valamint az Autósok pártjával tárgyal a lehetséges koalícióról. Ha sikerülne megegyezniük, a három párt együtt 108 mandátummal rendelkezne a 200 fős alsóházban, ami elegendő többséget biztosítana a kormányalakításhoz.
Andrej Babiš a hétfői találkozót követően úgy fogalmazott: „Minden a tervek szerint halad”, és azt ígérte, hogy a hét második felében átadja az elnöknek a koalíciós szerződés és a kormányprogram tervezetét. Az elnöki hivatal közleménye szerint Petr Pavel azt várja, hogy az új kormány összetétele ne veszélyeztesse a demokratikus alapelveket. Babiš egyelőre nem mutatta be a lehetséges miniszterek teljes listáját, csak néhány név merült fel a pártok közötti egyeztetések során.
Miközben a kormányalakítás körvonalazódik, a cseh közvélemény már most világos elvárásokat fogalmazott meg az új kabinet felé. A STEM közvélemény-kutató intézet friss felmérése rámutatott, a lakosság szerint
elsősorban a gazdaság megerősítésére és a szociális biztonság javítására kell leginkább koncentrálnia az új kormánynak.
A megkérdezettek 27 százaléka a gazdaság teljesítményének növelését tartja a legfontosabbnak, 23 százalékuk pedig a szociális biztonságot helyezné előtérbe. A válaszadók 15 százaléka szerint az ország védelme és a biztonságpolitika a legfontosabb feladat, ezt leginkább a felsőfokú végzettségűek hangsúlyozták. A felmérés szerint a csehek többsége elvárná az államadósság csökkentését, a lakhatás elérhetőségének javítását, valamint a születésszám növelését segítő intézkedések bevezetését. Utóbbit a megkérdezettek háromnegyede támogatja. A lakosság közel 60 százaléka szeretné a médiaszolgáltatási díjak eltörlését is.
A külpolitikai és biztonsági kérdésekben megosztott a társadalom:
- a válaszadók több mint fele – 53 százaléka – azt szeretné, ha Csehország leállítaná Ukrajna katonai támogatását,
- ugyanakkor 54 százalék a védelmi kiadások növelését sürgeti, és hasonló arányban támogatnák a klímavédelmi intézkedések elleni bojkottot is.
A közvélemény-kutató intézet elemzője, Martin Kratochvíl szerint a csehek nehezen összeegyeztethető igényeket fogalmaztak meg: egyszerre várnak erős gazdaságot, bőkezű szociális juttatásokat és alacsony államadósságot. Hozzátette, ez különösen az ANO mozgalom szavazóira jellemző.