A rézimport 50 százalékos vámja mellett a gyógyszerbehozatal alacsonyabb, 20 százalékos tarifája is azonnali hatállyal életbe léphet és egy éven belül további emelések következhetnek. A lépés hátterében az amerikai ipar újraélesztése és a külföldi függés csökkentése áll – de a piacok és politikai elemzők már most találgatják, hogy Trump ezúttal is visszavonulót fúj-e.
A réz kiemelkedően fontos ipari nyersanyag: kulcsszerepet játszik az elektromos járművek gyártásában, a hadiiparban, az áramhálózat fejlesztésében, és a legtöbb elektronikai eszközben is megtalálható. Az Egyesült Államok azonban saját szükségleteinek csupán valamivel több mint a felét képes belföldi forrásból előteremteni, a fennmaradó közel egymillió tonnát minden évben importálja. A behozatal fő forrása Chile, amely két éve a teljes import 65 százalékát adta, majd Kanada 17 százalékkal és Peru 6 százalékkal.
Trump elnök bejelentése után a réz határidős jegyzései több mint 12 százalékkal ugrottak meg, történelmi csúcsra emelve az árfolyamot. Ez nem meglepő, hiszen az amerikai rézszektor komoly strukturális hátrányokkal küzd. Az országban mindössze két elsődleges rézolvasztó üzem működik, miközben Kínában több tucat.
Az amerikai gyártók magasabb energiaköltségekkel, alacsonyabb állami támogatással és széttöredezett ellátási láncokkal kénytelenek dolgozni. Kína ezzel szemben olcsóbban, tudja feldolgozni a rezet – gyakran saját bányáiból származó nyersanyaggal.
Trump keddi rendelete a gyógyszerekre is kiterjed. Az elnök jelezte: egy év múlva akár 200 százalékos vámot is kiszabhat a külföldről érkező készítményekre. Az Egyesült Államok gyógyszerellátása azonban szintén importfüggő: az aktív hatóanyagok csaknem felét külföldről szerzik be, a kész gyógyszerek 40 százalékát pedig eleve nem belföldön gyártják.
India és Kína különösen fontos szállító, akárcsak az Európai Unió. Az új vámintézkedések emiatt több szövetséges országot is érzékenyen érintenek majd – például Ausztráliát, amely gyógyszerexportjának 38 százalékát az amerikai piacra irányítja.
Donald Trump hangsúlyozta: augusztus 1-je a végső határidő, attól kezdve nem lesz több haladék. Ennek ellenére éppen a héten halasztotta el a döntést a korábban kijelölt július 9-i határidőről, ami máris kérdéseket vet fel a valódi szándékairól. A pénzpiacok egyre kevésbé reagálnak pánikszerűen ezekre a bejelentésekre. Kommentátorok szerint a befektetők kezdik megszokni Trump stratégiáját.
A pénzvilágban már külön kifejezést is használnak erre: ez a TACO, ami annak az angol mondatnak a rövidítése, hogy Trump mindig meghátrál. A tapasztalatok szerint az amerikai kormány gyorsan visszavonja a gazdasági nyomást okozó döntéseket, különösen, ha azok érzékenyen érintik a fogyasztókat vagy a tőzsdét.
Ezért sokan úgy vélik: hiába a kemény retorika, Trump most is visszatáncolhat. A réz és a gyógyszerek vámemelése túlságosan sok dologra lenne hatással – az inflációtól a gyógyszerárakon át az elektromos autók áráig. A következő hetekben kiderül, hogy ezúttal is érvényes lesz-e a TACO elmélet, vagy az elnök valóban végigviszi, amit bejelentett.