A Microsoft bemutatta Majorana 1 nevű chipjét, és azt állította, hogy az kevésbé hajlamos a hibákra, mint a riválisok, miközben a Nature tudományos folyóiratban bizonyítékokat is szolgáltatott erre. A kvantum-számítástechnika olyan számítási műveletekre ad majd lehetőséget, amelyekhez a mai rendszereknek több millió évre lenne szükségük. Ha beválik, a technológia felforgathatja a mai kiberbiztonsági ágazatot is.
A hírre megugrott több, kvantumtechnológiával foglalkozó cég részvényeinek az árfolyama. Az IonQ-papírok 2,1, a Rigetti Computingé 6,9, míg a D-Wave Quantumé 11,1 százalékkal, a kisebb társaik közül pedig a Quantum Corp-papírok 2,6, a Quantum Computing részvényei 4,5 százalékkal drágultak. A Microsoft részvényei közben 0,5 százalékkal, míg az Nvidia papírjai 0,3 százalékkal emelkedtek.
Arról, hogy mikor is kezdik majd alkalmazni a kvantum-számítógépeket, még folyik a vita a technológiai ipar felsőbb szintjein – írja a Reuters. A Microsoft, a Google anyacége, az Alphabet és az IBM azon cégek egyre növekvő táborába tartoznak, amelyek szerint a technológia gyakorlati alkalmazása közelebb van, mint azt korábban gondolták. A kvantum-számítástechnikai részvények január elején nagyot estek, amikor Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója azt mondta, hogy még húsz évbe telik, mire a kvantumgépek lekörözik az Nvidia-chipeket, amelyek a most működő mesterséges intelligencia gerincét képezik.
A kvantumpapírok idén eddig 18–70 százalék között estek, szemben a 2024-es évvel, amikor legalább háromszorosára emelkedtek. Előzőleg a Microsoft azt közölte, hogy sikerült az anyag egy új halmazállapotát felhasználnia és hasznosítania a kvantumszámítógép alapjainak létrehozásához. Ezzel egy húszéves, a fizika határait feszegető tudományos vitának vetett véget, mivel korábban sok szakember megvalósíthatatlannak nevezte az elméletet – írja a Financial Times.
A technológiai óriáscég szerint ezzel a jelentős mérföldkővel az évtized végére lehetővé válik egy gyakorlatban alkalmazható kvantumszámítógép megépítése.
A fejlett számítástechnika új formájának megteremtéséért folytatott versenyben a vezető amerikai technológiai cégek és Kína állnak szemben egymással. A Microsoft állítólagos áttörése egy olyan részecsketípusra épül, amely az anyag negyedik, a szilárd anyagoktól, a folyadékoktól és a gázoktól eltérő állapotát veszi fel. A Majorana-fermionok néven ismert részecskék létezéséről először 1937-ben született elmélet, bár a tudósok nehezen tudták bizonyítani, hogy valóban léteznek. A Microsoft ennek ellenére az elméleti részecskékre fogadott, abban a hitben, hogy azokkal küzdhető le a kvantumgép megépítésének legnagyobb akadálya. Míg a hagyományos számítógépekben a bitek egyeseket vagy nullákat képviselnek, a kvantumszámítógépekben használt qubitek egyszerre képesek mindkét értéket, illetve a kettő közötti bármely állapotot felvenni.
A legtöbb qubit azonban csak a másodperc töredékéig tartja meg kvantumállapotát, ami azt jelenti, hogy a benne tárolt információ gyorsan elvész. Ennek ellensúlyozására a teljesen működőképes kvantumszámítógépekhez sok extra qubitre lesz szükség a hibajavításhoz szükséges szoftver futtatásához – jegyzi meg a Financial Times.
Ehhez képest az úgynevezett topológiai qubitek, amelyeket a Microsoft Majorana-részecskék felhasználásával próbál létrehozni, sokkal ellenállóbbak a hibákkal szemben. Az információ az egész qubitben tárolódik, ami azt jelenti, hogy még ha a részek meg is hibásodnak, a topológiai qubit egésze elméletileg elegendő információt őriz meg ahhoz, hogy hasznos legyen – mondta Sankar Das Sarma, a Marylandi Egyetem fizikaprofesszora.
Ez a nagyobb stabilitás azt jelenti, hogy a Microsoftnak valószínűleg csak körülbelül száz extra qubitre lesz szüksége a hibakorrekcióhoz minden egyes, teljesen működőképes qubit esetében – idézte a lap Jason Zandert, a Microsoft stratégiai küldetésekért és technológiákért felelős ügyvezető alelnökét. Ez nagyjából tizedannyi, mint amennyire várhatóan szükség lesz azokban a gépekben, amelyek qubitjei más anyagokon alapulnak.
A Microsoft által közzétett legújabb adatok, amelyek többek között a Nature folyóiratban szerdán megjelent tanulmányban is szerepelnek, jelentős áttörést jelentenek a működőképes topológiai qubitek létrehozása felé – mondta Sankar Das Sarma. Ugyanakkor szerinte még mindig van egy kis esély arra, hogy a vállalat eredményeit mással is meg lehet magyarázni, mint az eddig „megfoghatatlan” részecskék sikeres hasznosításával. A Microsoft hosszú ideje tartó kutatási erőfeszítéseit visszavetették a részecskék előállítására és irányítására alkalmas alkatrészek előállításával kapcsolatos gondok. A vállalat 2018-ban több egyetemmel közös tanulmányt tett közzé, amelyben azt állította, hogy megfigyelték a részecskéket, de később visszavonták a tanulmányt, miután elismerték, hogy az adatokban ellentmondások voltak.
Az ambiciózus technológia iránt az amerikai kormányzat is érdeklődik: a Darpa, a védelmi minisztérium fejlett technológiák fejlesztésével megbízott ügynöksége ebben a hónapban a Microsoftot választotta ki, hogy demonstrálja, képes-e nagy méretű kvantumszámítógépet építeni. A Darpa által kiválasztott egyetlen másik vállalat, a PsiQuantum nevű start-up fotonokon alapuló kvantumokat használ és tavaly bejelentette, hogy
620 millió dolláros projektet indít egy teljes körű kvantumrendszer megépítésére.
A Microsoft a legújabb kutatások és a Majorana-részecskék elsajátítására vonatkozó állításait alátámasztó adatok mellett azt is közölte, hogy megépítette az első, a technológiát alkalmazó processzort.
A Majorana 1 nevű chip nyolc topológiai qubitre épül. Az egyes komponensek apró mérete azt jelenti, hogy végül akár egymillió qubitet is képesek lennének egy-egy chipre préselni, és ezzel egy teljes értékű kvantumszámítógépet létrehozni – közölte a vállalat.