Nem üzemel két fontos internetkábel, amely a Balti-tenger alatt fut, és az érintett államok gyorsan Oroszországra kezdtek mutogatni.
A litván Telia nevű telekommunikációs cég szóvivője még vasárnap jelezte, hogy „elvágtak” egy kábelt, amely Svédországgal kötötte össze őket. A cég ellenőrző rendszerei azt jelezték, hogy leállt az adatforgalom, és ennek „valószínű oka a kábelt ért fizikai kár lehet. Megerősítjük, hogy nem a felszerelés meghibásodása, hanem az üvegszálas vezeték fizikai károsodása akasztotta meg a forgalmat” – mondta az illetékes a CNN-nek.
Litvánia Oroszország egyik leghangosabb a bírálója a NATO-ban és az EU-ban, és az incidens akkor történt, amikor világszerte találgatások folynak arról, mi lesz Moszkva válasza arra, hogy Joe Biden elnök engedélyezte amerikai fegyverek bevetését orosz területek ellen.
Vlagyimir Putyin orosz államfő a héten hagyta jóvá az orosz atomfegyver-használat feltételeinek lazításáról szóló döntést.
Egy másik, Finnországot és Németországot összekötő internetkábelt szintén kár ért – közölte a Cinia finn állami telekommunikációs cég. Ez a közel 1200 kilométeres kábel, amely gáz- és elektromos vezetékek mentén fut, az egyetlen ilyen adatkapcsolat az északi állam és Közép-Európa között.
A C-Lion néven ismert kábelt kedd délelőttig nem vizsgálták meg, de a cég vezérigazgatója szintén arra utalt, hogy a hirtelen kiesés oka az lehet, hogy „egy külső erő átvágta a kábelt”.
Az érintett országok szó szerint nem vádolták ugyan meg Oroszországot, de nyíltan utaltak rá közleményeikben. A német és a finn külügyminisztérium közös kommünikét adott ki, amelyben "szándékos károkozás azonnali gyanúját” említették, hozzátéve, „európai biztonságunkat nemcsak Oroszország Ukrajna elleni háborús agressziója, hanem rosszindulatú szereplők hibrid hadviselése is fenyegeti”.
Az orosz szabotázs narratívájának erősítéséhez jól jön az a szeptember eleji, szintén a CNN oldalán megjelent cikk, amelyben név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek azt mondták: aggódnak, hogy fokozódik világszerte az oroszok aktivitása a tengeren, és hogy Moszkva átértékelheti az amerikai és szövetségesei tenger alatti, kulcsfontosságú infrastruktúrája megrongálásának lehetőségét”.
A cikk még arra is kitért, hogy az orosz védelmi minisztérium megerősít egy speciális, „mélytengeri kutatóegységet”, amely „hihetetlenül nagy felszíni flottával, tengeralattjárókkal és tengeri drónokkal rendelkezik”.