Kínai tudósok meglepő felfedezést tettek: sertések agyműködését tudták helyreállítani nem egészen egy órával az után, hogy kimúltak. Több esetben a kísérleti állatok agya órákkal később is funkcionált.
Az már korábban ismert volt, hogy a sertések jó kísérleti modellek az egészségügyi kutatásban, mert anatómiájukban, fiziológiájukban és genetikájukban is hasonlítanak az emberhez. Emiatt már több hasznos kutatási eredmény köszönhető nekik.
A kínai tudósok most jelentős lépést tettek afelé, hogy könnyebbé tegyék az agyműködés helyreállítását a váratlan szívinfarktus után. Az eredmény azért biztató, mert az orvosoknak több idejük lehet a beteg sikeres újraélesztésére.
Hogy hogyan érték el? Mint a Science alert című tudományos portál megírta, úgy hogy
az infarktus után a kísérleti állatok sértetlen máját is bekötötték az agyat „újraindító” életfenntartó rendszerbe.
A máj szerepe azért fontos, mert a szervezet általa tisztítja a vért. Szakemberek megjegyzik: a szív váratlan leállása egy sor gondot okoz a testben azzal, hogy hirtelen leáll a vérellátás. A testrészekben beálló vérellátási zavart iszkémiának nevezik, és amikor az agyban is bekövetkezik, akkor perceken belül maradandó károsodást okozhat.
Köztudott, hogy a több szervet érintő iszkémia szerepet játszik abban, hogy az agy szívmegállás után nem tud felépülni, de egyes szervek szerepét külön még nem vizsgálták. Az elmúlt években a tudósok sertéseken tesztelték az agykárosodás csökkentését segítő lehetséges módszereket. A kínai Szun Jat Szen Egyetem kutatói is így kutatják a máj szerepét az agynak a szívmegállás miatti iszkémia utáni felélesztésében.
Ezúttal 17 laboratóriumi állatot vontak be. Egy csoportot 30 percen át tartó agyi iszkémiának tették ki, a másiknál májiszkémiát is előidéztek. Az állatokat elaltatták, és megvizsgálták az agyukat. A nem sokkolt májú állatoknál jóval kisebb volt az agyi károsodás mértéke, mint a dupla iszkémiás egyedeknél. Ezek után próbálták meg a nem károsított májú állatok – immár kioperált – agyának újraindítását úgy, hogy a májat bekötötték egy műszíves és műtüdős életfenntartó rendszerbe.
Mindez nem igazán releváns az emberi páciensek számára – jegyzi meg a portál –, de az orvosoknak segíthet megérteni, mekkora „ablak áll nyitva” az újraélesztésre. Az állatok agyát különböző intervallumokban kapcsolták a rendszerre, és úgy találták, hogy 50 perc volt a vér nélkül eltöltött leghosszabb idő, amikor az agy elektromos aktivitása újraindult, és hat órán keresztül, a kísérlet végéig sikerült is fenntartani.
Mindez a máj kulcsszerepére utal és arra, hogy a jövőben meg tudják hosszabbítani azt időt, amikor még újra tudják éleszteni az infarktust elszenvedő embereket.