Amikor szerdán együtt, vonaton megérkezett Kijevbe az amerikai és a brit külügyminiszter, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök megismételte a kormány kérését:
„Reméljük, hogy meglesznek a nagy hatótávú eszközeink az ellenség területe elleni csapásokhoz. És reméljük, hogy önök segítenek és támogatnak bennünket ebben”.
Szavait David Lammy brit külügyminiszterhez intézte. A britekről már korábban ismert volt, hogy engedélyeznék Ukrajnának az általuk gyártott és pusztító, Storm Shadow cirkálórakéták Oroszország elleni bevetését, de nem akartak vitát a kérdésben Washingtonnal, amelynek technológiája segít célbajuttatni a rakétákat.
Pénteken beadhatja a derekát Biden
Joe Biden amerikai elnök ugyanis eddig attól tartott, hogy az Oroszország – tehát nem az invázió alatt elfoglalt területek – ellen bevetett nyugati fegyverek a háború eszkalációjához vezetnénének.
Az utóbbi napokban már azt mondja, hogy „dolgozik a kérdésen”, és diplomáciai tudósítók szerint erről is fog egyeztetni Keir Starmer brit miniszterelnökkel, amikor az pénteken hivatalos látogatásra érkezik hozzá.
A döntésnél figyelembe veszik majd, mire jutott a két külügyminiszter kijevi tárgyalásain – azaz valószínű, hogy egyfajta ígéretet akarnak hallani az ukránoktól, hogy mit támadnának és mit nem, mélyen orosz területen, ha megkapnák a zöld utat.
Erre képes a Storm Shadow
Az ukrán hadsereg eddig a Krímben és az orosz hadsereg által elfoglalt területeken vetett be – nagy hatékonysággal – nyugati rakétákat és más eszközöket.
- Tavaly szeptember 13-án például súlyos csapás érte a Krímben a szevasztopoli orosz flottabázist, súlyos kárt okozva a Rosztov na Donu tengeralattjáróban és egy partraszálló-hajóban.
- Szeptember 22-én az orosz Fekete Tengeri Flotta főhadiszállását találta telibe 3 Storm Shadow – jelentések szerint 34 tiszt halt meg, köztük maga a flottaparancsnok is (bár ezt nem erősítették meg).
Célkeresztben egy kikötő, Szocsi, elnöki villa, Szentpétervár?
A moszkvai székhelyű Eurasia Daily című kiadvány amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az egyik célpont a fekete-tengeri Novorosszijszk, polgári és katonai kikötő, ahol a Kaszpi olajvezeték is kifut.
További célpont Szocsiban Vlagyimir Putyin elnöki rezidenciája, Moszkva és Szentpétervár. Az állítások azonban máshol nem láttak napvilágot, de egy brit katonai lap megemlítette, hogy Storm Shadow rakéták célpontja lehetne a Moszkvát védő S-400-as rakétarendszer.
Blinken érvelése: az oroszok iráni ballisztikus rakétákat kaptak
Miközben a potenciális döntés előtt a témát több tudósítás és kommentár vette napirendre, a szintén Kijevben tárgyaó Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt állította: Irán ballisztikus rakétákat adott át Oroszországnak, amely heteken belül bevetheti azokat Ukrajnában. „Ez fenyegetés az ukrán népnek, de egész Európának is.”
(A ballisztikus rakéták messzebbre és gyorsabban repülnek, mint a cirkálórakéták, nagyobb, akár atomtöltetet is tudnak hordozni és sebességük miatt nehezebb befogni és megsemmisíteni őket.)
Mindkét külügyminiszter kész tényként kezeli az állítást így az időzítés célja annak előkészítése lehet, hogy Washington és London átlép egy mérföldkövet és engedélyezi fegyverei oroszországi célpontok elleni bevetését.
Joe Biden irányváltását is azzal magyarázzák egyesek, hogy „Irán immár ballisztikus rakétákkal fegyverzi fel Oroszországot”.
Kreml: elhangzott a szokásos figyelmeztetés
A döntésre valószínűleg sehogy sem hat ki az, hogy a Kreml „minden alapot nélkülöző” állításnak nevezte, hogy iráni ballisztukus rakétákat kapna és határozottan tagadta ezt Abbasz Arakcsi iráni külügyminiszter.
Szergej Rjabkov az orosz külügyek második számú vezetője közben szokásos módon figyelmeztette az Egyesült Államokat: megsemmisítenek minden, Oroszországra kilőtt nagyhatótávolságú nyugati rakétát.