Annak ellenére, hogy nem ideológiai rokonok, Sir Keir Starmer széles mosollyal üdvözölte Orbán Viktort a múlt héten, az angliai Blenheim palotában tartott Európai Politikai Közösség-csúcson. A felvételek azt sugallták, hogy magyar miniszterelnök is felszabadultnak tűnt brit kollégája társaságában, akinek országa gyökeresen más állásponton van az ukrajnai háború kérdésében. Starmer ugyanakkor szeretné új alapokra helyezni a kapcsolatokat az unió országaival.
A brit kormányfő a nyilvánosság előtt udvarias házigazdának bizonyult, és annak ellenére, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leárulózta a magyar kormányfőt és sajtójelentések szerint más vezetők nem akartak a kamerák előtt együtt mutatkozni vele, bejelentette: Budapest rendezi a következő, őszi csúcsot.
Starmer tartózkodott Magyarország bírálatától, viszont méltatta Ukrajna védekezését, és másnap – ritka módon – a brit kormány ülésére invitálta Zelenszkijt. A bejelentés, hogy Magyarországon lesz a következő EPC-csúcs, olyan hangulatban hangzott el, amikor EU-s politikusok bírálták a Kijevet, Moszkvát és Pekinget érintő békemissziójáért a magyar kormányfőt.
Az Európai Parlament által elfogadott határozat az állította, hogy az unió képviseletében ment, amire nem volt joga és hogy uniós szerződéseket sértett meg. Azt is megemlítették, hogy Oroszország a kijevi látogatás után bombázott egy ottani gyerekkórházat, ami legkevesebb húsz életet oltott ki.
Mindezek nyomán néhány uniós tagállam közölte, hogy nem küld minisztereket a magyar EU-elnökség rendezvényeire. Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság külügyi főfelelőse, Josep Borrell pedig azt tervezi, hogy a magyarországi külügyminiszeri napján egy másik helyszínen rendez alternatív találkozót, ami a budapesti rendezvény de facto bojkottjára kényszeríti a külügyminisztereket (azokat is, akik amúgy nem értenek egyet a bojkottal).
Felmerül a kérdés, hogy ez nem sodorja-e veszélybe a november 7-i, budapesti csúcstalálkozót. A magyar kormány barátjának nem nevezhető Politico portál szerint nem. Az EPC ugyanis az EU-tagok és az azon kívüli európai államok laza fóruma (például az egyes körökben bírált Azerbajdzsán és az unióból kilépett Nagy-Britannia is a tagja), nem hoz konkrét döntéseket és nincs közös álláspont vagy közös nyilatkozat.
Érdekes módon a budapesti rendezvényt november 7-én, néhány nappal az amerikai elnökválasztások után tartják – amelyek fő esélyese az Orbán Viktorral szívélyes viszonyt ápoló Donald Trump.