Tekintsünk rá bátran és őszintén a pénzügyi helyzetünkre, a vágyainkra és határozzunk meg egy pénzügyi célt. Mennyi az, ami elég nekünk? – veti fel az Inc. magazin. Nincs konkrét összegben meghatározható „lélektani határ”. Az, hogy mennyi pénz kell ahhoz, hogy ne aggodalomban éljük az életünket, az adott ember körülményeitől és értékrendjétől függ. Viszont a kutatások alapján közelebb lehet kerülni a „mennyi az elég pénz nekem” meghatározásához.
It's common sense that money has diminishing marginal returns: a $10K windfall should increase a poor person's happiness more than a rich person's. But now there's experimental proof: New "Mind and Matter" WSJ column by Susan Pinker. https://t.co/ZBLGYdxasC
— Steven Pinker (@sapinker) November 24, 2022
Az amerikai kultúrkörben végzett vizsgálatok általában
évi 75 ezer dolláros (27,6 millió forint) bevételt említenek, ami már elég ahhoz, hogy általában boldognak érezzük magunkat és elégedettek legyünk az élettel.
Az Inc. értelmezése szerint, ha sikerül elérni ezt a határt, akkor az ember sokkal boldogabbnak érzi magát, de minden efölött megkeresett dollár már kevesebbet ér. Még Bill Gates is azt mondja, hogy a több pénzért végzett több erőfeszítésnek egy ponton túl már nincs értelme.
How Much Money Do You Need to Be Happy? A New Study Gives Us Some Exact Figures https://t.co/8jSDaeWCzr pic.twitter.com/GK5OQ5n9B0
— Open Culture (@openculture) March 9, 2019
Hogyan számolhatom ki, mennyi elég nekem?
Az egyik módszer: adjuk össze, mennyit költenénk arra, hogy jól érezzük magunkat és ne nézzük, hogy ennek a pénznek a megkeresése milyen erőfeszítéssel járna. Az angol nyelvterületen ezt a mentalitást tükrözi a FIRE-mozgalom (For Financial Independence, Retire Early – A pénzügyi függetlenséghez, menj korán nyugdíjba).
A gondolat hívei szerint körülbelül az ember éves kiadásait kell 25-tel megszorozni.
Tehát, ha valaki évi nettó ötmillió forintot kap kézhez, akkor 125 millió forintot kell félretennie, hogy kényelmesen élhessen.
Egy másik módszer Brad John Medium-blogger kísérlete a rejtélyes jótevővel. „Képzeld el, hogy egy ismeretlen jótékonykodó által egy versenyre kiválasztott öt ember egyike vagy. Mindegyikőtöknek hasonlók a megélhetési költségei, hasonló, középosztálybeli pénzügyi környezetből származtok, hasonló szintű az adósságotok. Körülbelül egyidősek vagytok, megegyezik a gyerekeitek száma, hasonló az egészségi állapototok és nem túl rizikós életet éltek. A donor egyenként, négyszemközt elbeszélget veletek. Egy üres csekkel, egy tollal és a következő kérdéssel érkezik:
„Mennyi pénzt kell hogy kapj, itt és most, hogy még ma nyugdíjba menj, és hogy egy vasat se kapj senkitől a maradék életed során? A nyertes pedig az, aki a legalacsonyabb összeggel áll elő – a többiek nem kapnak semmit sem a jótevőtől”.
A fenti kísérlet leállítja az emberben az ösztönös késztetést, hogy túl sokat kérjen (hiszen tudja, hogy akkor nem ő kapja az adományt). Mindegy, hogy mennyit kér a játékos, az összeg az a szám lesz, amiből kényelmesen meg tud élni és próbálhatja megvalósítani a céljait, ha nem számít a státusz és nem drágul az életvitele.
A Japanese billionaire will give away more than $9 million to 1,000 people on Twitter to see if it improves their happiness. All they had to do to get it was retweet him. https://t.co/B2WR4R5feO
— CNN (@CNN) January 9, 2020
Egyéb, pénzzel és boldogsággal összefüggő kutatások viszont azt mutatták ki: a jótékonykodás lehet az elégedettség egyik fokmérője, mert "az ember boldogabb, ha azt mondják róla, hogy jótékonykodó".
Egy kísérletben véletlenszerűen kiválasztott emberek kaptak gazdag adományozóktól 10 ezer dollárt. Átlagban 6400-at olyan dolgokra költöttek, amelyekkel másoknak hajtottak hasznot. (Megjegyzés: a kutatók mindezt mindössze 200 ember bevonásával vizsgálták, viszont őket alacsony jövedelmű országokból, Indonéziából, Brazíliából, Kenyából választották ki). Az eredmény azokat a korábbi kutatásokat erősítette meg, amelyek szerint az emberek örömként élik meg, ha másokra költhetnek pénzt.