Az európai választásokon jól szerepelt Nemzeti Tömörülés – Marine Le Pen radikális jobboldali pártja – sokkszerű vereséget szenvedett a vasárnap zárult francia parlamenti szavazás második fordulójában.
Az első fordulós eredmény után Le Penék arra készültek, hogy akár kormányt is alakíthatnak. A centrista Macron elnök pártja és a radikális baloldali szövetség nem hivatalos választási együttműködése – az, hogy kettejük erősebb jelöltjei javára visszalépett 221 gyengébb hogy ne győzhessen Le Pen embere –, azonban a harmadik helyre szorította a Nemzeti Tömörülést.
Párizsban és más városokban is ünnepeltek a legtöbb mandátumot szerző baloldali szövetség hívei – bár kommentátorok megjegyzik, hogy korántsem egységes a mozgalom. Megtalálhatók benne a zöldek, a szocialisták és a szélsőbalosok. Jean-Luc Mélenchon az egyesített baloldal, az úgynevezett Új Népfront, az NFP radikális szólamairól ismert vezetője gyorsan kommentálta is az eredményt és azt mondta, hogy kormányozni akarnak.
„Feltételek nélkül tiszteletben kell tartani a nép akaratát... az elnöknek fel kell kérnie az Új Népfrontot a kormányzásra” – mondta a spontán beszédeiről ismert, Hugo Chavezt és Fidel Castrót dicsőítő vezető.
Ezt aggodalommal fogadták a piacok. Az euro négy tized százalékpontot esett a dollárhoz képest.
Közgazdászok szerint az NFP programja további 100-200 milliárd eurós kiadásokat jelenthet a francia államkasszának. A Bloomberg elemzése szerint felmerül az a kérdés is, hogy a külföldi befektetők elkezdik-e elkerülni Franciaországot.
Miközben Macron pártjának sikerült feljönnie a második helyre, a baloldali győzelem híre nyomán nagyot esett a francia tőzsdeindex – 0,4 száazlékot – és kisebb mértékben a londoni és a frankfurti index is. A Bloomberg szerint ha a baloldal fog diktálni Párizsban, akkor visszafordítják Macron üzletbarát reformjait (amelyek nagy elégedetlenséget váltottak ki).
Előrejelzések szerint az NFP 182 helyre számíthat a Nemzetgyűlésben, míg Macron pártja 163-at gyűjt be. Le Pen esetében a jóslat 143 mandátum. Ez azt jelenti, hogy a győztesnek nincs abszolút többsége és egy lebénult parlament áll fel.
Kérdés, hogy az előrehozott választásokkal hazardírozó Macronnak ez jobb-e, mint a korábbi lehetséges változat, hogy a radikális Nemzeti Tömörüléssel kellett volna együtt kormányoznia. (A francia elnöki rendszerben nagyobb hatalommal rendelkezik az államfő, mint például Németországban, és a más párt által vezetett kormány patthelyzetet idézhet elő). Az egyik következmény az, hogy az eddigi miniszterelnök, a Macron pártjából kikerült Gabriel Attal hétfőre kilátásba helyezte lemondását.
Le Pen asszony közben igyekezett úgy beállítani, hogy pártja győzelmét „csak késleltették”. Fiatal miniszterelnökjelöltje, Jordan Bardella pedig azt mondta, hogy az országot „a szélsőbal és Mélenchon kezei közé dobták”. A győztes koalícióban Melenchon pártja, az Engedetlen Franciaország a legnagyobb. Őt euro-, NATO- és Izrael-ellenes politikusnak írják le, aki magasabb minimálbért és alacsonyabb nyugdíjkorhatárt akar – holott Macron a tavalyi tiltakozások során figyelmeztetett, hogy erre nem lesz elég pénz.
(A nyitóképen: Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) mozgalom alapítója Manuel Bompard pártelnökkel és Daniele Obono alelnökkel (b-j) ünnepel a párt párizsi eredményváró rendezvényén a francia parlamenti választások második fordulójának napján, 2024. július 7-én. A szavazatszámláláson az LFI, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség vezet.)