A világ tudósai szabadon megvizsgálhatják a Csang’o-6 űrszonda által a Hold felderítetlen oldaláról hozott mintákat – közölte csütörtökön a Kínai Nemzet Űrkutatási Ügynökség (CNSA) egyik vezetője. Az újabb kínai szonda majdnem két hónapos küldetés után, kedden tért vissza a Földre és landolt a Kínához tartozó Belső-Mongóliában.
A küldetést történelminek is nevezik, mivel a Csang'o-6 eddig az egyetlen emberi eszköz, amely a Holdnak azon a részén landolt, amit a Földről soha nem látni. A felajánlást Pien Csikang, a kínai űrügynökség alelnöke tette, aki közben burkoltan bírálta az Egyesült Államokat, és felszólította Washingtont, hogy „el kellene hárítania az akadályokat” a két ország közötti együttműködés elől. „A Hold távoli oldalának geológiai szerkezete, anyagösszetétele és korai kozmikus környezete tele van rejtélyekkel”- mondta az illetékes.
Unbox the package! Chang'e 6 return module opening video. Lunar samples from far side of the moon out. Full HD:https://t.co/PhFuVhHqFB pic.twitter.com/0Mou45KBR3
— CNSA Watcher (@CNSAWatcher) June 26, 2024
Törvény korlátozza az amerikai-kínai közös űrkutatást
Egy pekingi sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy az amerikai tudósok részt kívánnak-e venni ebben a kutatásban, Pien azt válaszolta, hogy „azt hiszem, igen”.
„[De] ha az USA valóban normális űrkutatási partnerséget akar Kínával, akkor szerintem gyakorlati intézkedéseket kellene tenniük az együttműködést korlátozó akadályok elhárítására” - fogalmazott.
Konkrétan az úgynevezett Wolf-törvénykiegészítésre utalt,
amely szerinte blokkolja a két ország űrkutatási együttműködését. A 2011-ben elfogadott kiegészítés megtiltja a NASA-nak, hogy a Kongresszus kifejezett engedélye nélkül kormányzati pénzeket használjon fel közvetlenül Kínával folytatott űrkutatási kooperációra.
Kína: nem lehet leállítani bennünket
Pien arra is utalt: Washington nem tudja elakasztani Peking menetelését az űrben. Kína űrkutatási eredményeit saját erőfeszítéseinek és tudásának köszönheti, „és bár az amerikai törvény akadályozta az együttműködést, ez nem akadályozhatja a kínai űripar gyors fejlődését”- mondta.
Liu Junfeng, a kínai űrügynökség nemzetközi együttműködésért felelős vezetője elmondta, hogy pályázati felhívást tettek közzé a kutatásban részt venni kívánó nemzetközi tudósok számára. A Csang'o-6 küldetést Pakisztánnal, Franciaországgal, Olaszországgal és az Európai Űrügynökséggel együttműködésben hajtották végre négy tudományos hasznos teherrel, köztük egy „mikroműholddal” és egy radongáz-érzékelővel.
Már tervben van két további misszió, a 7-ben hat külföldi „hasznos terhet” visznek fel, a 8-ban már 200Kg-os lesz a szállítmány, amelyen az eddig bejelentkezők szerint 10 ország osztozik.
A kínai illetékesek közölték, hogy a világűr távoli részein való életet támogató kognitív képességeket és egészségügyi témákat akarnak kutatni.