Szlovákiában januárban is folytatódott az infláció lassulása, a drágulás üteme 2021 augusztusa óta nem látott szintre esett vissza, ami elsősorban az energia- és élelmiszerárak visszafogottabb növekedésével magyarázható. Jana Morháčová, a Szlovák Statisztikai Hivatal szóvivője jó hírként közölte, hogy az élelmiszerárak éves növekedési üteme a múlt év eleji közel 29 százalékról 4,9 százalékra lassult.
A vásárlók a legtöbb élelmiszer esetében ugyan még az idei év elején is többet fizettek, mint egy évvel korábban, az áremelkedés üteme azonban már nem volt olyan kirívó. Az idei év első hónapjában a zöldségfélék és az édességek árai nőttek a legnagyobb mértékben az egy évvel korábbiakhoz képest, egészen pontosan 14,8, illetve 12,5 százalékkal. A kenyérért több mint 8, a gyümölcsökért 7,4, a halért 5,5, a húsipari termékekért pedig 4 százalékkal kellett többet fizetniük a szlovákoknak.
A tej, a sajt és a tojás ára azonban már 3,2, az étolajé pedig 4,5 százalékkal csökkent az elmúlt egy évben. A lakhatási költségek és az energiaárak januárban átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest, ami 2021 májusa óta a legalacsonyabb drágulás.
Az idei év egészére már jóval alacsonyabb inflációra számítanak a szakértők.
„Ha nem jön közbe semmi váratlan esemény, idén éves szinten már csak 3 százalék körüli, vagy még ennél is alacsonyabb drágulás várható”
– állítja Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési társaság elemzője. Szerinte kétévnyi csökkenés után idén így már a reálbérek is nőhetnek, vagyis a fizetésekből már több mindent megengedhetnek magunknak a szlovák lakosok, mint tavaly.
Ha mégis rosszra fordulna a helyzet, a lakosok elsősorban a nem feltétlenül szükséges árucikkek megvásárlását korlátoznák. Ha a háztartásoknak spórolniuk kellene, 66 százalékuk a ruhavásárlást fogná vissza. A megkérdezettek 55 százaléka olcsóbb nyaralást választana, vagy egyáltalán nem menne nyaralni – ez derül ki a KRUK elemzőközpont felméréséből.
Ha anyagi gondok állnának elő, a szórakozásra, például az étterem- vagy mozilátogatásra fordított kiadásokat a válaszadók 54 százaléka fogná vissza. Az előző évhez képest 28 százalékról 23 százaléka csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya, akik az egészségükre szánt kiadásaikat csökkentenék. 12-ről pedig 10 százalékra csökkent azoknak a szülőknek az aránya, akik korlátoznák a gyermekeik oktatására és szabadidős tevékenységeire fordított kiadásokat.