Váratlanul jött, különösen hogy most a világ a gázai és kisebb mértékben az ukrajnai háborúra figyel. Joe Biden amerikai elnök egy kaliforniai birtokon találkozott a rivális Kína domináns vezetőjével, Hszi Csin-ping elnökkel. A két vezető találkozóját „nyersnek és őszintének” írták le, de azért mosolyogtak egymásra és egy közös sétát is tettek a birtok zöldellő parkjában.
Kalifornia azért is szimbolikus, mert „félúton” van – Hsziről így nem lehet azt mondani, hogy a hegemón ország fővárosába, Washingtonba zarándolkolt.
De hogyan történhetett meg, hogy a Donald Trump idején felerősödött szembenállás ellenére – amely Biden idején is folytatódott, emlékezzünk csak a kémléggömbökre, a stratégiai félvezetők Kínába történő exportálásának tilalmára és a Tajvan körüli feszültségre – sikerült tető alá hozni a csúcsot?
„Az én felelősségem, hogy racionálissá és kezelhetővé tegyem ezt a viszonyt, hogy ne végződjön konfliktussal” – magyarázta riportereknek Biden. Papíron a találkozó – amelynek margóján az amerikai üzleti elit háromszor is felállva tapsolta meg Hszit – a katonai forró drótok feltámasztásával, az épp San Franciscót és más amerikai városokat pusztító fentanil drogválság és a mesterséges intelligencia témájában kötött egyezménnyel zárult.
De változott-e a világrend? A csúcson nem hangzott el olyasmi, ami szerint Washington kevésbé állna ki a jövőben Tajvan mellett. Hszi pedig azt sugallta, hogy két dudás megférhet egy csárdában: „Kína nem akarja kilökni a helyéről vagy megelőzni az Egyesült Államokat és Amerikának sem kéne lenyomni vagy visszatartani Kínát... a Föld nevű bolygó elég nagy ahhoz, hogy a két ország sikeres legyen” – mondta.
Felületesen nézve talán nem változott semmi. De
az a tény, hogy Kína szava immár számít Washingtonban, annak burkolt elismerése, hogy az a világ dolgaira befolyással lévő nagyhatalommá vált.
Peking az, aki köré az úgynevezett „Globális Dél” államai csoportosulnak, nélküle Oroszország sem tudna szemben állni a Nyugattal, és Kína indította be a párbeszédet a két korábbi ősellenség, Szaúd-Arábia és Irán között.
Hszi egy – angolosan szólva – alacsonyan lógó gyümölcsöt is leszakíthatott: energikusnak és egészségesnek tűnt az elaggott és gyakran a jegyzeteibe néző Biden mellett – jegyezte meg az Independent című brit lap.
A Reuters két forrása hozzátette: mindhárom, most kötött egyezményt az Egyesült Államok kérte Kínától. Hszi emellett eredményként könyvelheti el, azzal, hogy megígérte, hogy segít korlátozni a gyilkos fentanil alapanyagainak beáramlását Amerikába, levettek egy kínai intézményt az amerikai büntetőlistáról és ígéretet kapott a gazdasági szembenállás enyhítésére és külföldi befektetések megkönnyítésére.
Azt viszont korai még eldönteni, hogy Amerika immár megállíthatatlanul hanyatlik-e, míg Kína pedig magasabbra tör.