Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

A briteknek kezd elegük lenni a "kedves fickóból"

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2023. október 22. 12:00
ÚJABB CIKKÜNK A TÉMÁBAN
Közeledik Nagy-Britanniában a 13 éves konzervatív uralom vége? Erre a lehetőségre figyelmeztetnek kommentátorok, miután Rishi Sunak kormánypártja kínos időközi választási vereségeket szenvedett el.

Csütörtökön az ellenzéki Munkáspárt két, eddig sziklaszilárd tory választókerületben hódított el egy-egy mandátumot. Ami még drámaibbá teszi a győzelmeiket az az, hogy 1931 óta rendre konzervatív jelöltet megválasztó Közép-Bedforshire megyében a toryk 24,600 szavatos többségét sikerült ledolgoznia a Munkáspártnak és hozzáadnia néhány ezer szavazatot, amire időközi választáson még soha nem volt példa.

A másik kerület, Tamworth volt a választói inga második legnagyobb - brit politikai szlengben - „swingje”, azaz kilengése: a választók 24%-a, közel 20 ezer szavazó állt át a Labour oldalára.

Mindez egyre inkább arra utal, hogy nem elegendő Rishi Sunak „tűzoltása” és nyugodt kormányzása. Boris Johnson rapszodikus évei és a kamatokat az egekbe repítő Liz Truss unortodox gazdaságpolitikája után a Sunak-vezette brit konzervatívok 13 év elteltével mégis csak kikerülhetnek a hatalomból.

Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezére „politikai földrengésnek” és „vízválasztónak” nevezte a két parlamenti mandátum elhódítását, amellyel „újrarajzolják a politika térképét”.

Miért számít, mi folyik az EU-ból kilépett Nagy-Britanniában?

Mert befolyásolhatja a szigetországnak az Unióval fenntartott kapcsolatait.

Starmer olyan jelzéseket küld, hogy a brexit után közelebb akarja vinni a szigetországot az EU-hoz, bár vehemensen elutasítja azokat a tory vádakat, hogy „fű alatt vissza akarja léptetni az országot az Unióba”.

A Labour-főnök a közelmúltban európai turnén vett részt, Párizsban például Macron elnök a protokollt felrúgva az Elysée palotában fogadta az ellenzéki vezetőt, miközben arról beszélt, hogy jobban össze kell hangolni a brit kereskedelmet az európai normákkal.

Tényleg olyan nagy baj két időközi választás elvesztése?

Elemzők szerint igen, ezek nagyon rossz hírek a kormányzó brit konzervatívoknak.

„Az 1992-97-es parlamenti ciklusban volt már ilyen. Abban az időszakban a Munkáspárt négy időközi választást nyert meg, úgy, hogy azok mindegyikében több, mint 20%-os hátrányt dolgozott el a konzervatív szavazók átállásával. És tudjuk, ez mivel végződött” – mondta John Curtice, a Stratclyde Egyetem veterán politológia professzora és választási szakértője, a Tony Blair vezette megújult Munkáspárt, a New Labour 1997-es elsöprő győzelmére utalva.

Szerinte a toryk jövőre még nagyobbat bukhatnak, mint 1997-ben.

Hogyan eshetett el két konzervatív fellegvár?

A politológusok és a konzervatív stratégák is megjegyezték a mostani szavazásról: nem a Munkáspártra voksolókon múlt a Labour-győzelem, hanem azon, hogy konzervatív érzelmű választók nagy része otthon maradt.

A konzervatívok vereségének másik oka pedig az, hogy azok egy része, akik nem maradtak otthon, a toryknál radikálisabb Reform pártra szavazott. A Reform több voksot kapott mindkét helyen, mint amivel a Labour megverte a torykat.

Rishi Sunak miniszterelnököt – akinek kormányzását minősíti pártja két veresége – a Közel-Keleten érte a kellemetlen hír (mivel Izraelbe utazott, kifejezni szolidaritását az október 7-i Hamász-terrortámadás miatt).

Sunak Kairóban azt mondta: „Nyilvánvalóan kellemetlenek az eredmények... de fontos a kontextus”. Az általa „félidősnek” nevezett választásokra utalva azt mondta, hogy azok „mindig nehézséget okoznak a hatalmon lévő kormány számára és természetesen helyi tényezők is közrejátszanak az eredményben”.

Egyes vezető toryk továbbra is abban a hitben élnek: a most elszenvedett csapás nem jelenti azt, hogy híveik tömegesen állnának át a Munkáspárthoz. (Mint ahogy az 1997-ben történt).

„Amikor bekopogunk az ajtón, akkor nem azt halljuk, hogy Keir Starmer az alternatív megoldás. Nem látjuk azt, hogy az emberek olyan mértékben szavaznának a Munkáspártra, hogy az kormányt tudjon alakítani”

– mondta egy helyi konzervatív aktivista. Ezért most a Konzervatív párt abban reménykedik, hogy az alacsony részvételi arány a jövő évi általános választásokon lehetőséget adhat a helyzet visszafordítására.

Sunak szavazatmentő húzása

Viszont a látszólagos nyugodt reakciója ellenére a történtek – úgy tűnik – megijesztették Sunakot.

Szombaton már az volt a hír: a konzervatív kormány – amely eddig azt hajtogatta, hogy az infláció és a kamatválság közepette nem tud adót csökkenteni – mégis kedvezményeket adna a legmagasabb adósávba eső briteknek. Egy kiszivárgott jelentés szerint a kormány feljebb emelheti azt a limitet, ami felett már 40%-os adókulcs alapján adóznak a nagyobb keresetűek.

A szigetországban 5.6 millió ember esik a legmagasabb adósávba és a Konzervatív párt felmérései szerint sok választó hálálná meg, ha visszakerülne az alacsonyabb sávba.

Egyes tory képviselők szerint ez még nem elég a szavazóik motiválásához és azt sürgetik, hogy a miniszterelnök adja fel „kedves fickó” imázsát. A párt jobbszárnyához tartozó Új Konzervatívok nevű csoport azt akarja, hogy legyen keményvonalasabb az olyan kérdésekben, mint az illegális bevándorlás, a nettó zéró CO2-kibocsájtás és az úgynevezett „kultúrháborús kérdések”.

„Az iskolai szexuális oktatás, a transzjogok kérdése számítanak és az adózás kérdésében bátrabbnak kell lennünk” – mondta Danny Kruger képviselő, a csoport tagja. Lord (David) Frost, aki Boris Johnson idején a brexit-tárgyalások vezető képviselője volt, szintén arra figyelmeztette Sunakot, hogy hagyjon fel „a tagadás stratégiájával, mert az nem működik”.

A választási eredmények „nagyon rossz hírt jelentettek a pártomnak... ha a szavazóid nem jönnek elő és nem szavaznak rád, akkor nem nyersz választást. Ennyi”.

nagy-britannia munkáspárt időközi választás konzervatívok