Betarthatatlanok az oroszellenes szankciók egy cseh elemzés szerint

A cseh adatelemzők szerint az orosz oligarcháknak még mindig sikerül az Európai Unióban tevékenykedniük, és fedőszemélyeken keresztül részt venniük a közbeszerzésekben. „A Cseh Köztársaságban mintegy 20 ezer olyan szervezet van, ami valószínűleg nem kaphatna határérték feletti közbeszerzési szerződéseket, és körülbelül 200 olyan vállalat, amely közvetlenül kapcsolódik a szankcionált személyekhez” – árulta el Jiří Skuhrovec, a Datlab intézet igazgatója.

Az adatelemzések gyűjtésére szakosodott intézet szerint a szankciókkal sújtott személyek mintegy 10 ezer vállalat tulajdonosai szerte az Európai Unióban, és közülük több százan még az ukrajnai orosz invázió után is kapnak közbeszerzéseket. Lukáš Kraus, a Rekonstrukce státu intézet elemzője szerint az állam nem képes kellőképpen betartatni az oroszellenes szankciókat, és nem képes feloldani ezeket a tulajdonosi struktúrákat.

A cseh kormány korábban ígéretet tett arra, hogy elkészíti saját szankciós listáját azokról a Cseh Köztársaságban tevékenykedő személyekről, akik hiányoznak az európai listáról. Jan Lipavský cseh külügyminiszter azt mondta, a cseh szankciók szigorúbbak lesznek, mint az Európai Unió.

Ez a szankciós lista azonban a mai napig nem készült el.

Petr Pavel cseh köztársasági elnök szerdán a NATO brüsszeli székházában tartott sajtóértekezleten kijelentette: nincs alternatívája Ukrajna támogatásának, a segítség elmaradása Oroszország győzelmét jelentené. A cseh államfő kötelességként tekint Ukrajna támogatására. Szerinte a segítségnyújtásnak következetesnek kell lennie, és figyelembe kell vennie azokat a kockázatokat, amelyekkel a támogatás elmaradása járhatna.

Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, ami szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük 2 százalékához, Petr Pavel azt mondta, a cél nem a vállalás teljesítése, hanem az országok védelmi képességének szavatolása bármi fajta katonai fenyegetéssel szemben.

Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban úgy fogalmazott, nehéz a csatlakozás pontos dátumáról beszélni a háború közepette.

„Először a háborúnak kell befejeződnie, aztán lehet majd időpontokról beszélni”

– mondta Petr Pavel. A cseh elnök szerint a háborút követően Ukrajnának katonailag és gazdaságilag is meg kell erősödnie, stabil országgá kell válnia, ami időt és erőfeszítést igényel.

Csehország ezért folytatja a fegyverek szállítását Ukrajnába, akárcsak Szlovákia, amely a héten közölte, hogy már mind a 13 MiG-29-es vadászgépet átadta Ukrajnának. A vadászrepülők és a Kub légvédelmi rendszer egy részének átadásáról márciusban kormányközi megállapodást kötött Ukrajna és Szlovákia.