Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) több száz magyarországi és más, határon túli településről érkező humanitárius szállítmány koordinálásában vett részt, amelyek többségét a kárpátaljai magyarlakta településekre szállították. A Beregszászi kistérségben a segélyek elosztására szociáliskártya-rendszert építettek ki. Az illetékesek most ennek a jól működő egységnek a kibővítésén dolgoznak, hogy hatékonyabb, igazságosabb és átláthatóbb segélyezési rendszert tudjanak kialakítani mindenhol. Az InfoRádió afelől érdeklődött, hogy Kárpátaljára mennyi humanitárius segély érkezik még, illetve a szervezet hogyan tud segíteni az ottmaradt magyar embereknek.
„A beregszászi járási Máltai Szeretetszolgálattal és a beregszászi városi önkormányzattal közösen még a nyár folyamán dolgoztuk ki ezt a szociáliskártya-rendszert. A Beregszász önkormányzatához tartozó településeken már akkor beindítottuk a programot, és nagyon jó visszajelzések vannak. Használható, hasznos, igazságos, átlátható elosztórendszerként működik. De kiemelném, hogy
abban az esetben sikeres egy ilyen rendszer működtetése, ha önkormányzati és megyei szinten is be tudjuk vonni ebbe a karitatív és minden olyan szervezetet, amely humanitárius segélyek behozatalával foglalkozik”
– foglalta össze Rezes József.
A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának igazgatója elmondta, az a tervük, hogy a tagönkormányzatokon túl más, olyan magyarlakta településekre is kibővítsék a programot, amelyek nem tartoznak a társuláshoz, mivel a közigazgatási reform következtében más kistérségekhez csatolódtak. Így a beregszászi kistérségen túl még további 60 ezer háztartásnak fognak segíteni.
Az igazgató kiemelte, több pozitívuma is van ennek a rendszernek:
- átláthatóvá teszik a segély elosztását,
- el tudják kerülni azt, hogy egy család háromszor-négyszer, más pedig kevesebbszer jusson segélycsomaghoz egy hónapban,
- az önkormányzat munkatársainak és a karitatív szervezetek segítőinek is könnyebb eligazodni a rászorulók körében.
„A kártya egy teljes információcsomagot fog tartalmazni egy központosított szerverrel együtt, ahol látni fogják, hány többgyermekes, hány egyedülálló nyugdíjas, hány munkanélküli van” – mondta el Rezes József, és hozzátette, már felvették a kapcsolatot és megpróbálnak megállapodni a kárpátaljai karitatív szervezetekkel, hogy ők is integrálódjanak a programba, mert amint kiosztják a kártyát, az emberek azt fogják kérdezni, hogy mi jár hozzá.
Ugyanakkor
az a segélyezési hullám, ami a háború első hónapjaiban volt megfigyelhető, jelentősen csökkent
– fogalmazott Rezes József.
A KHÖT-ön belül azonban igyekeznek tartani a kapcsolatot a testvértelepülésekkel és más szervezetekkel, hogy célirányosan tudjanak segíteni legalább ott, ahol tényleg nagy szükség van rá. Az, hogy épp mire van szükség, folyamatosan változik. Míg a háború elején ágyak és matracok kellettek, nyáron az óvóhelyek kialakításához szükséges eszközök beszerzésére koncentráltak. Az ősszel és a télen a generátorok és a külső akkumulátorok voltak kelendőek. Most tavasszal meglátják, milyen új kihívásokkal fognak szembesülni, és arra fognak összpontosítani, hogy ezeket tudják megoldani.